Fejfájás

A fejfájás különböző okokból alakulhat ki. Az elsődleges fejfájásokat, mint például a migrént, az agyban zajló neurokémiai változások okozzák. A másodlagos fejfájások más betegségek következtében jönnek létre, ilyenek a fejsérülések, az agydaganatok, a koponyaűri nyomás változásai vagy a különféle fertőzések. Számos zavar és betegség állhat a fejfájás hátterében. Ezek közé tartozik a magas vérnyomás, a vérszegénység, a szív- és tüdőbetegségek, az alvászavarok, az ízületi gyulladások és az AIDS.

Ha fejfájástól szenved, érdemes megfigyelnie a fájdalom jellegét (tompa, éles, szúró fájdalom), a fájdalom helyét, időbeli jellemzőit (mennyi ideig tart, a nap melyik szakában jelentkezik), a társuló tényezőket (összefüggés az időjárással), valamint a neurológiai tünetek (gyengeség, zsibbadás stb.) meglétét vagy hiányát. Ezek a tényezők segítenek meghatározni a fejfájás típusát és kezelését.

A fejfájás egyes típusai és tüneteik

Elsődleges

A migrén krónikus, rohamokban jelentkező betegség, amelyet lüktető fejfájással járó rohamok jellemeznek (többnyire a fej egyik felén). A fájdalom 4–72 óráig tart, gyakran kíséri rosszullét, hányás, szorongás, fény- és hangérzékenység. A fizikai aktivitás fokozódásával a fájdalom súlyosbodik. A tenziós (feszüléses) fejfájás oka lehet a stressz. Az izmok összehúzódása okozza. Enyhe fájdalomról van szó, amely az egész fejet érinti. Különböző ideig tarthat, rosszullét azonban nem kíséri, és fizikai aktivitásra nem súlyosbodik.

Másodlagos

• A poszttraumás fejfájás fejsérülés után alakul ki. Kísérheti szédülés, fáradtság, a koncentrációs képesség és a memória romlása.
• A megemelkedett vagy lecsökkent koponyaűri nyomás fejfájást, rosszullétet, hányást és homályos látást válthat ki.
• A koponyaűri fertőzések (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás) az egész fejre kiterjedő fájdalmat okoznak.
• Az agyi érbetegségek, mint az iszkémia, a vérzés (aneurizma megrepedése) vagy az agyi erek gyulladása, súlyos fejfájással járhatnak.
• Az agydaganatok az esetek kevesebb mint 1%-ában okoznak fejfájást. Erősebb fájdalommal jelentkeznek, a fájdalom fájdalomcsillapítókra sem enyhül, köhögésre és tüsszentésre fokozódik. Rosszullét és hányás is jelen van.
• A fül és az arcüregek fertőzései az érintett területre lokalizált fájdalmat okoznak. Rendszerint hőemelkedés is jelentkezik.
• A szem és a tarkó tájékának fájdalma összefügghet a szem fokozott megerőltetésével (számítógépes munka, televíziózás, olvasás).
• Fejfájás egyes szisztémás betegségeknél is előfordulhat, különösen influenza, nátha, cukorbetegség és a pajzsmirigy kóros elváltozásai esetén.
• Neuralgia – az arc területét beidegző idegek fájdalma. Éles fájdalom formájában jelentkezik a beidegzett területen.
• Fejfájás az emésztési zavarokkal összefüggésben is kialakulhat. A pihenés vagy az alvás, valamint a savkötők szedése a gyomor- és a fejfájást egyaránt enyhíti.

A fejfájás kialakulásának okai

Több elmélet létezik arról, hogyan alakul ki a fejfájás. Egyesek szerint az ok a nociceptorok (fájdalomreceptorok) ingerlése stressz, fokozott izomfeszülés vagy az erek kitágulása révén. Más tanulmányok az ingerületátvitel kóros változásaira, különösen a szerotonin-egyensúly zavaraira mutatnak rá.

A fejfájás diagnosztikája

A diagnózis felállításához fontosak a következők:

• a fájdalom jellege és helye,
• a betegség előfordulása a családban,
• más betegség kizárása,
• vérvizsgálatok – vérkép, elektrolitok (nátrium- és kloridionok, bikarbonátok, kalcium, magnézium), a vesefunkció elemzése (kreatinin), vörösvérsejt-süllyedés,
• a koponya röntgenvizsgálata,
• CT, MR,
• EEG (elektroenkefalográfia),
• kivételes esetekben az agy-gerincvelői folyadék vizsgálata is.

A fejfájás kezelése

A kezelés a fájdalom típusától függ. Többnyire fájdalomcsillapítókat adnak (aszpirin, ibuprofén), vagy erősebb fájdalomcsillapító gyógyszereket (pl. morfin, kodein).

További lehetőségek:

• Oxigénkezelés
• A kiváltó betegség kezelése (pl. magas vérnyomás)
• Relaxáció
• Vitaminok, ásványi anyagok
• Fizikai aktivitás (aerob testmozgás)
• A táplálkozási szokások megváltoztatása