Agyi aneurizma

Az agyi aneurizma, azaz az agyi értágulat az artériák betegségei közé tartozik. Egy adott ér helyi kiboltosulásáról van szó, amely az érfal károsodásának vagy gyengülésének következtében jön létre.

Az agyi aneurizmát intrakraniális aneurizmaként is ismerik. Az agyat négy nagy artéria látja el vérrel, amelyek kisebb erekre ágaznak, és éppen azokon a helyeken, ahol ezek az erek elágaznak, alakul ki az agyi aneurizmák többsége.

Ha az ér megreped, a vér az agy körül kezd szétömleni. Ebben az eseményben az emberek 50%-a meghal, de akik túlélik, még azok sincsenek nyeregben. Az összes beteg fele ugyan túléli, de valamilyen károsodás visszamarad náluk. Például romolhat a járásuk, a látásuk, emlékezetkiesésektől szenvedhetnek, vagy lelki problémáik lehetnek. Csupán a betegek negyedének sikerül teljesen felépülnie.

Aneurizma a test bármely részén kialakulhat, de leggyakrabban éppen az agyi erek érintettek. Ha az agyat ellátó erekben lévő aneurizma megreped, agyvérzés következik be, amelynek tünetei az agyi érkatasztrófa tüneteire hasonlítanak. Ez az állapot azonnali kezelést igényel, különben hirtelen halál következhet be. Az agyi aneurizmát rendszerint nem fedezik fel korábban, csak amikor megreped.

A kialakulás kockázati tényezői

Az érfal gyengülésének és az ilyen típusú aneurizma kialakulásának pontos okai mindmáig nem ismertek, de feltárták a kockázati tényezőket, amelyek közé a dohányzás, a magas vérnyomás, az öröklődés és az aneurizma előfordulása a legközelebbi hozzátartozóknál tartozik. Ilyen továbbá a súlyos fejsérülés, az aorta szűkülete, egyes genetikai betegségek, valamint a Marfan- vagy az Ehlers–Danlos-szindróma.

Az agyi aneurizma tünetei

Az agyi aneurizmák többsége a megrepedésig tünetmentes. Ha azonban megreped, életveszélyes agyvérzés következik be, amely azonnali orvosi segítséget igényel. A tünetek többnyire hirtelen jelentkeznek. Ilyen elsősorban a gyorsan kialakuló, rendkívül erős fejfájás, a hányinger és a hányás, valamint a tarkómerevség.

FIGYELEM! Az aneurizma megrepedése nagyon súlyos állapot, azonnal mentőt kell hívni a 112-es számon!

Az agyi aneurizma ritkán megrepedés nélkül is okozhat tüneteket, elsősorban a nagy, az agyszövetet vagy az idegeket nyomó aneurizma. Ezeknek az aneurizmáknak a tünetei közé tartozik:

• gyakori fejfájás,
• fájdalom a szem körül vagy a szem felett,
• beszédzavarok,
• látászavarok,
• egyensúlyzavarok, 
• a rövid távú emlékezet zavarai.

Diagnózis

Az agyi aneurizmát képalkotó módszerekkel diagnosztizálják. Ha még meg nem repedt aneurizma gyanúja merül fel, rendszerint MRI-t vagy angiográfiát alkalmaznak; ha pedig megrepedt aneurizma gyanúja áll fenn, akkor a diagnózis CT-vel állítható fel, vagy (ha a CT-lelet negatív, de a betegnek továbbra is az aneurizma megrepedésére utaló tünetei vannak) lumbálpunkcióval, amelynek során a gerinccsatornából kevés agy-gerincvelői folyadékot vesznek; ha abban vér található, akkor az agyvérzés gyanúja beigazolódott.

Kezelés

Az agyi aneurizma kezelésének megválasztásakor figyelembe veszik az életkort és az egészségi állapotot. Kis aneurizma esetén ez vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, életmódváltást (egészséges táplálkozás, dohányzásról való leszokás, rendszeres mozgás, kevesebb zsír és fogyás) és rendszeres ellenőrzéseket jelent. A nagy aneurizma ezzel szemben érsebészeti beavatkozást igényel. Heveny megrepedés vagy agyvérzés esetén azonnali sürgősségi műtétre van szükség.

Műtéti módszerek

Coiling: Endovaszkuláris beavatkozásról van szó, amelynek során a lágyékon ejtett kis metszésen át, mikrokatéter segítségével spirálokat helyeznek az aneurizmába, amelyek kitöltik azt, és így megakadályozzák a véráramlást az aneurizmán keresztül.  

Clipping: Ennél a módszernél nyílt agyműtétről van szó. A sebész klipet helyez arra az érre, amely a megrepedt aneurizmába viszi a vért, és ezzel megakadályozza a további vérzést az aneurizmán keresztül. A szövődmények kialakulásának kockázata és a felépülés ideje ennél a műtéti módnál valamivel nagyobb, mint a mikroinvazív módszernél, a coilingnál.