Hipofízisadenóma

A hipofízisadenóma az agyalapi mirigy – egy belső elválasztású mirigy – daganatos, de jóindulatú betegsége. A legfontosabb belső elválasztású mirigyek egyikéről van szó.

Bár a daganat önmagában nem rosszindulatú, következményei nagyon súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak. Az agyalapi mirigy borsó nagyságú mirigy, amely az agyalap alatt, közvetlenül a hipotalamusz mellett található. Az agyalapi mirigy és a hipotalamusz a belső elválasztású (endokrin) rendszer része, amely létrehozza és szabályozza azoknak a hormonoknak a képződését, amelyek a test összes szövetére hatnak. A hipotalamusz segítségével az endokrin rendszer kapcsolatot tart az idegrendszerrel és az aggyal.

A hipofízisadenóma kialakulásának okai

Az adenóma az agyalapi mirigy endokrin sejtjeiben bekövetkező véletlenszerű DNS-hiba nyomán alakul ki. Mindig attól függ azonban, hogy melyik sejtfajtát érinti ez a genetikai hiba, mivel az endokrin sejtek minden fajtája csak egy meghatározott hormont termel.

Ha a fent említett genetikai hiba a szomatoliberin vagy a szomatotropin képződésének és hatásának szintjén következik be, úgynevezett gigantizmus vagy akromegália kezd kifejlődni, ami e hormonok adenóma általi rendkívüli túltermelése.

A hipofízisadenómák típusai:

1. a mikroadenóma átmérője 1 cm alatti,
2. a makroadenóma átmérője ennél nagyobb.

Kockázati tényezők

A genetikai információ károsodása számos tényező következtében bekövetkezhet; ezek közé tartozik a sugárzás, valamint a gyógyszerekben, a cigarettában és egyes élelmiszerekben található vegyi és rákkeltő anyagok.

Természetesen egyetlen cigaretta elszívása vagy egy röntgenbesugárzás után nem alakul ki daganat, mindezek a tényezők azonban összeadódó hatásúak, ezért ha hosszú távon dohányzik, fokozott kockázata van ezeknek a mutációknak (hibáknak) a DNS-ben, amelyek bárhol daganatsejt kialakulását idézhetik elő.

Ezeken a külső hatásokon kívül, amelyek bizonyos mértékig befolyásolhatók, szerepet játszik az öröklődés is, amely nem befolyásolható. Ha a családjában előfordult valamilyen daganatos betegség (és ennek nem kell feltétlenül az agyalapi mirigyet érintenie), akkor a további daganatok előfordulásának kockázata valamivel magasabb.

A hipofízisadenóma diagnosztikája

1. Az agyalapi mirigy hormonszintjeinek vizsgálata és további endokrinológiai vizsgálatok, amelyek feltárják a fokozott daganatos elválasztást vagy az agyalapi mirigy működésének csökkenését.
2. A látóteret is megvizsgálják perimetriával.
3. A hipofízisadenóma megjelenítésére a legjobb a kontrasztanyagos mágneses rezonanciás vizsgálat (MRI).

Klinikai kép

1. A hipofízisadenómákat aszerint osztályozzák, hogy termelnek-e hormonokat vagy sem.
2. Az agyalapi mirigy elülső lebenyéből nőnek ki, amely a TSH, az ACTH, a gonadotropinok, a prolaktin és az STH hormont termeli; ezek befolyásolják a szervezet növekedését, a belső elválasztású mirigyeket és a tejelválasztást a terhesség idején.
3. A hormonálisan nem működő adenómák semmilyen hormont nem termelnek, korlátozzák az egészséges agyalapi mirigy normális működését – ez az úgynevezett panhipopituitarizmus –, a daganat gyakran észrevétlenül jelentős méretűre nő, nyomja a látópályát, és a beteg így elveszíti a látását.
4. Hormonálisan működő adenómák – a hormonok nagymértékű túltermelése endokrin szindrómákhoz vezet.
5. A hipofízis-apoplexia mindkét daganatcsoportot érintheti. Ezek ezt követően látásromlással, hirtelen fejfájással, aluszékonysággal és szemizombénulással jelentkeznek, és vérzést vagy infarktust okoznak az adenómában.
6. A hipotalamusz nyomása és a koponyaűri nyomásfokozódás akár eszméletvesztéshez is vezethet.
7. A szella feletti terjedés heveny vízfejűség oka.

Kezelés

A transzszfenoidális behatolás a leggyakoribb műtéti út, amely az orrüregen át az ékcsonti melléküregbe (sinus sphenoidalis), onnan pedig a török nyereg fenekéig, közvetlenül az adenómához vezet. Nagyon kíméletes behatolásról van szó.

A kraniotómiás behatolást a homloklebeny alatt, a török nyereg felé végzik, és csak olyan nagy daganatoknál alkalmazzák, amelyek oldalirányban és az elülső koponyagödörbe terjednek, messze a transzszfenoidális behatolás tengelyétől.

Gyógyszeres kezelés

A műtét után hormonpótló kezelést kell biztosítani:

Hidrokortizon, amely a mellékvesekéreg hormonja; a műtét után átmenetileg elégtelen ACTH-elválasztás feltételezhető. E pótlás elmaradása életveszélyes!

Antidiuretikus hormon (ADH) csepp formájában; akkor alkalmazzák, ha diabetes insipidus alakul ki, és 1005 g/l alatti vizeletsűrűség esetén 2 csepp ADH-t adnak az orrüregbe.