Japán encephalitis
Tünetek
A japán encephalitis az agyszövetet érintő vírusos betegségek közé tartozik. Leggyakrabban Dél- és Délkelet-Ázsia térségében találkozunk vele.
Kórokozó
A japán encephalitis kórokozója egy flavivírus, amely rokona a nálunk is ismert kullancsencephalitis vírusának. A terjedés a Culex nembe tartozó szúnyogok csípésével történik, a vírus rezervoárjai a sertések, a szarvasmarhák és a madarak. Emberről emberre való terjedést nem írtak le.
A statisztikák szerint az adott térségekben évente mintegy 50 000 ember fertőződik meg, közülük pedig körülbelül 10 000–15 000 hal meg japán encephalitisben.
A japán encephalitis tünetei
A japán encephalitis lappangási ideje körülbelül 4–21 nap. A vírus a betegség kitörése előtti időszakban a bőrben és a nyirokcsomókban szaporodik, majd a véráram útján bejut az idegrendszerbe. Fejfájás, hányás és láz jelentkezik, nem kivétel a hasi fájdalom sem. A következő szakaszban beszédzavarok, lelki zavarok, delírium és görcsök alakulnak ki; ebben a stádiumban a betegség gyakran halállal végződik. A leginkább veszélyeztetett csoportok a 65 évnél idősebbek és a kisgyermekek.
Még ha a betegség enyhébb lefolyású is, végződhet bénulásokkal, remegéssel, vaksággal, valamint hónapokig tartó vagy maradandó lelki elváltozásokkal.
Védőoltás a japán encephalitis ellen
Ez a védőoltás az utazók számára ajánlott, elsősorban a sok szúnyoggal rendelkező trópusi úti célokra. Kockázatot elsősorban a falusi területek és a szabad természet jelentenek.
A japán encephalitis elleni oltóanyagot három adagban adják be a 0. – 7. – 30. napos séma szerint. Szükség esetén gyorsított oltási rend is választható: 0. – 7. – 14. nap. Az emlékeztető oltás körülbelül 2–3 év múlva javasolt.
Kezelés
A kezelés túlnyomórészt tüneti, a panaszokat enyhítik. Célzott kezelés nem létezik.
