Toxoplazmózis

A toxoplazmózis embert és állatot egyaránt érintő fertőző betegség, amelynek kórokozója a Toxoplasma gondii nevű egysejtű. Az emberek fertőzött nyers hús fogyasztásával vagy macskaürülékkel való érintkezés útján fertőződhetnek meg. A veleszületett toxoplazmózis különleges forma, amelynél a magzat a méhlepényen keresztül, az anyától fertőződik meg. Ennek a formának a veszélye az oka annak, hogy a várandós nőknek a macskák kerülését javasolják (teratogén hatás).

Az átvitel módja

A Toxoplasma gondii sejten belüli élősködő. Életciklusa nagyon bonyolult, és a köztes, valamint a végleges gazda váltakozása jellemzi.

A parazita vegetatív alakjai gyorsan szaporodnak, és az ember vagy a melegvérű gerincesek bármely sejtjét megtámadhatják, a vörösvértestek kivételével. E szakasz során ellenanyagok képződnek, amelyek fékezik szaporodásuk ütemét. A szövetekben bradizoitákat tartalmazó ciszták alakulnak ki.

A toxoplazmózis végleges gazdái a macskafélék, főként a házimacska. A toxoplazmózis azonban más emlősöknél is előfordulhat, elsősorban rágcsálóknál vagy madaraknál. Ivaros szakaszát a T. gondii csak a macskaféléknél éli meg. A T. gondii köztes gazdája lehet kecske, juh, nyúl, sertés, szarvasmarha, csirke és más madarak. Minden állatnál jelen lehetnek fertőző alakok a szövetekben (az izmokban vagy az agyban). A szöveti ciszták hosszú ideig, talán az állat egész életén át életképesek maradnak.

A fertőződés módja

Macskaürülék

A parazita szaporodása a macska és a rokon macskafélék bélnyálkahártyájában zajlik. A macska ürülékével oociszták ürülnek ki a szervezetéből, amelyek az ember fertőződésének forrását jelentik. Az oociszták a táplálékkal jutnak az állatok szervezetébe, és vagy megbetegedést, vagy rejtett fertőzést okoznak ciszták formájában különböző szervekben, beleértve az izomzatot is. A macska valószínűleg leggyakrabban vadon élő és haszonállatok húsából fertőződik meg. A parazita fejlődési körforgása ezután a macska beleiben zárul le. Más állatoknál a parazita szaporodásának lehetőségét nem igazolták. A macskát azonban nem tekintik az ember közvetlen fertőződésének jelentős forrásának, mert a toxoplazmózis kezdeményeinek ürítése az ürülékkel rövid ideig tart – csak az első fertőződéskor (2-3 hét) –, ezt követően a macska ellenállóvá válik, és újbóli fertőződéskor már nem ürít kezdeményeket. Ezért a gyakorlatban csak nagyon ritkán találkozunk kezdeményekkel az ürülékben, mégpedig többnyire fiatal macskáknál, amelyeket gazdájuk nem kellően előfagyasztott hússal etet, illetve egereket, madarakat stb. vadászó macskáknál.

A macskaürülékből származó fertőzésre a következők érvényesek:

• Az az ember, aki már találkozott a toxoplazmózissal, a macskához hasonlóan ellenállóvá válik, és másodszor már nem fertőződhet meg.
• Annak valószínűsége, hogy az ember a macskától fertőződjön meg, nagyon csekély – a macska fertőződés esetén csak 2-3 hétig üríthet oocisztákat.
• Kizárólag a macska ürülékéből fertőződhetünk meg. A macskaalom tisztításakor tehát célszerű kesztyűt használni. Ráadásul az ürülék csak a második napon válik fertőzővé, tehát ha naponta tisztítjuk a macskaalmot, a fertőződés lehetősége minimális.
• A lakásban tartott és megfelelő táplálékkal etetett macska nem fertőződhet meg.
• Gondolni kell arra, hogy a parazita hosszú ideig (1 évig) képes fennmaradni a talajban és a homokozókban, ahová a macskák a szükségüket végzik. A kertben végzett munka során ezért szintén célszerű kesztyűben dolgozni.

Nyers vagy nem kellően hőkezelt hús fogyasztása

A fertőződés lehetséges például nem kellően hőkezelt vagy nyers birka- vagy marhahúsból. A toxoplazmózissal fertőződöttek rendszerint a tatár beefsteak és a félig átsütött steakek kedvelői. A jól hőkezelt hús ártalmatlan, mivel már a hús 66 °C-ra melegítése megbízhatóan elpusztítja a parazita fejlődési alakjait a húsban, akárcsak a hús több napos fagyasztása a mélyhűtőben.

A fertőzés átvitele az anyáról a magzatra

Ha a nő a terhesség folyamán megfertőződik, a méhlepényen keresztül a meg nem született gyermekét is megfertőzi.

A toxoplazmózis fajtái

Szerzett toxoplazmózis

• A nyirokcsomós forma az állkapocs alatti, de a hónalji vagy a lágyéki nyirokcsomók duzzanatában nyilvánul meg.
• A szemészeti formát a szemet érintő gyulladás jellemzi, leggyakrabban ideghártya-gyulladás.
• Az agyi forma immunhiányos személyeknél (immunrendszeri zavarokkal élőknél) jelentkezik, például ismétlődő fertőzésekkel küzdő embereknél.
• A nőgyógyászati forma meddőséggel, ismétlődő vetélésekkel, kóros terhességgel, károsodott vagy halott gyermekek születésével nyilvánulhat meg.

Veleszületett toxoplazmózis

Az anya elsődleges fertőződése a terhesség alatt a fertőzés magzatra való átvitelének veszélyét jelenti a méhlepényen keresztül. A toxoplazmózisnak ezt a formáját gyermekeknél veleszületettnek (kongenitálisnak) nevezik. A magzat további fejlődése szempontjából nagyon fontos, hogy a terhesség melyik szakaszában fertőződött meg a nő. A veleszületett toxoplazmózis ritkán fordul elő, és az érintettnél bizonyos szövődményekben nyilvánul meg, amelyek közül a leggyakoribbak a szellemi és testi elmaradás, a kancsalság, az ideghártya-gyulladás, az agyi meszesedések és a görcsök.

A toxoplazmózis tünetei

Szerzett forma

• Láz
• Fej- és szemfájdalom
• Homályos látás
• A nyirokcsomók duzzanata
• Izomfájdalom
• Fáradtság
• Megnagyobbodott lép
• Alvászavarok
• Érzelmi labilitás
• Szkizofrénia

Veleszületett forma

• Fejlődési rendellenességek
• Szellemi és testi károsodás
• Látáskárosodás, akár vakság

Kezelés

A kezelést minél előbb el kell kezdeni. A tünetmentes és enyhébb formákat immunhiánnyal nem küzdő személyeknél rendszerint nem kezelik, vagy az immunrendszert erősítő szereket adnak. Azokat a személyeket, akiknek elégtelen az immunitásuk, akiknek szemészeti vagy más szervi betegségük van, és mindenekelőtt azokat a várandós nőket, akiknél a terhesség alatti fertőzés gyanúja merül fel, valamint a veleszületett vagy szerzett toxoplazmózisban szenvedő gyermekeket kezelni kell. A toxoplazmózist többnyire kórházi fertőző osztályok szakrendelésein kezelik. Olyan gyógyszerek és antibiotikumok kombinációjával kezelik, amelyek elnyomják azokat az anyagokat, amelyekre a Toxoplasmának a fejlődéséhez szüksége van.

Megelőzés

A macskák által ürített oocisztákkal való fertőződés megelőzése

• A gyümölcs és a zöldség megmosása fogyasztás előtt.
• Az étel védelme a legyektől, csótányoktól stb.
• Kerülni az olyan anyagokkal való érintkezést, amelyek macskaürülékkel szennyezettek lehetnek, illetve kesztyűt használni az ilyen anyagok kezelésekor.
• A macskaalom fertőtlenítése forró vízzel (5 perc).
• Az otthon tartott macskákat ne etessük olyan nyers hússal, amelyet nem melegítettek legalább 70 °C-ra, vagy nem fagyasztottak elő legalább mínusz 20 °C-on néhány napig – ajánlottan 48 órán át –, mert ekkor pusztulnak el a cisztákban lévő kezdemények. Hűvösben a ciszták továbbra is fertőzőképesek.

A húsból, a tojásból és a tejből eredő fertőzés megelőzése

• Nyers hús kezelésekor ne érintsük meg a száj és a szem nyálkahártyáját.
• Mossuk le azokat a konyhai felületeket, amelyek nyers hússal érintkeztek.
• Főzzük meg a tojást, ne igyunk nem pasztőrözött és nem forralt tejet.

A várandós nő fertőződésének vagy megbetegedésének megelőzése

• Ha a várandós nő macskát tart, a terhesség alatt ne érintkezzen a macska ürülékével.
• Ne érintkezzen szabadban tartott vagy idegen macskákkal.
• A lakásban tartott macskákat kizárólag kész eledellel vagy megfelelően hőkezelt marhahússal etesse.
• Ne fogyasszon nyers vagy nem kellően hőkezelt húst, tojást és tejet.

A várandós nő magzata fertőződésének vagy megbetegedésének megelőzése

• Az anya fertőződésének megelőzése.
• A veszélyeztetett nők szerológiai vizsgálata.
• A terhesség alatti heveny fertőzések kezelése akár 60%-kal csökkenti a T. gondii magzatra való átvitelének lehetőségét.
• A magzat fertőzöttségének megállapítása ultrahanggal, magzatvízmintavétellel és vérminta szerológiai vizsgálatával.
• A magzat kezelése csökkenti a betegség súlyosságát.