Kullancsencephalitis

A kullancsencephalitis a mi éghajlatunkon jelentős kockázatot jelent. A kullancsencephalitist okozó vírus terjesztője az Ixodes ricinus nevű kullancs.

A kullancs és fejlődése

A kullancsok, mielőtt kifejlett egyeddé válnának, három gazdaszervezetet váltanak. Az egész folyamat hozzávetőleg 1–4 évig tart. A kifejletlen egyedek is vérrel táplálkoznak, és hordozhatják a kullancsencephalitis vírusát. A körülbelül 0,8 mm-es lárva rátapad a gazdaszervezetre, majd leesik, és nagyjából 1,2–1,5 mm-es nimfává alakul. A vérszívás és a leesés után a nimfából kifejlett egyed lesz.

A fertőzött kullancsok legnagyobb számban Közép-Európa erdős és dombvidéki területein fordulnak elő, Magyarországon elsősorban a Dunántúlon.

Kórokozó

A kullancsencephalitist okozó vírus a flavivírusok nemzetségébe tartozik, akárcsak például a sárgaláz vagy a japán agyvelőgyulladás vírusa. A flavivírusok nagy része az arbovírusok közé sorolható, vagyis olyan vírusok közé, amelyeket kullancsok és szúnyogok, azaz ízeltlábúak terjesztenek.

A vírus átvitele

A kullancsencephalitis vírusa kullancscsípéssel kerül át az emberre, de fertőzött állatok kezeletlen tejével is meg lehet fertőződni.

A vírus melegvérű állatokban, leggyakrabban rágcsálókban marad fenn, amelyek a rezervoárjai.

Miután a vírus a csípés helyére került, gyorsan bejut a seb környéki sejtek belsejébe, majd a nyirokcsomókba, ahol elszaporodik, onnan pedig más szervekbe, leggyakrabban az agyba jut.

A kullancsencephalitis-fertőzés tünetei

A fertőzés lappangási ideje 7–14 nap, de hosszabb is lehet.

A betegség kétszakaszos lefolyású. Az első szakaszban influenzaszerű tünetek jelentkeznek: fejfájás, fáradtság, ízületi fájdalom, láz, hasmenés, hányinger, de akár köhögés és torokfájás is. A betegség további folytatás nélkül magától is elmúlhat…, de azonnal vagy egy tünetmentes időszak után át is térhet a második szakaszba, sőt olykor az első szakasz teljesen hiányzik. A második szakaszra kegyetlen fejfájás és láz jellemző. Ehhez társul a fényérzékenység, a hányás és a hányinger. Tarkókötöttség, izomremegés, bénulások, szédülés, alvászavarok, emlékezetzavarok és tájékozódási zavar alakul ki.

A lezajlott kullancsencephalitis után maradandó károsodások maradhatnak vissza, és halálos kimenetelű is lehet. A maradandó következmények a felső végtagok bénulása, fejfájás, koncentrációzavarok, hangulatváltozások stb. formájában jelentkeznek.

Vizsgálatok

• Vérvétel a kullancsencephalitis elleni ellenanyagok kimutatására; ezek azonban még nem feltétlenül termelődtek meg, vagy éppen ellenkezőleg, akkor is jelen lehetnek, ha az illető nem beteg, például oltás után.
• Vérkép – emelkedett fehérvérsejtszám, CRP
• Agy-gerincvelői folyadék vétele lumbálpunkcióval; ebben fehérvérsejtek és nagyobb mennyiségű fehérje jelenik meg.
• Szemfenékvizsgálat, amely képet ad a koponyaűri nyomásról.

A kullancsencephalitis kezelése

Mint minden vírusos betegséget, elsősorban tüneti módon, kórházi felvétel mellett kezelik. Feltétlen nyugalomra van szükség. Ügyelnek arra, hogy a beteget megszabadítsák a kegyetlen fejfájástól és a láztól. Ha a beteg hány, fontos a megfelelő folyadékpótlás és az elvesztett ásványi anyagok pótlása.

A kullancsencephalitis megelőzése

A legfontosabb megelőzési mód a védőoltás, amelyet három adagban adnak be, és 3 év múlva egy adaggal újra kell oltani.

A riasztószerek és a megfelelő öltözék lehetőséget adnak arra, hogy megvédjük magunkat a kullancs megtapadásától. A természetbe hosszú nadrágot veszünk fel, amelyet a zokniba tűrünk, valamint zárt cipőt, mégpedig azért, hogy a kullancs ne juthasson a láb bőrére és ne kapaszkodhasson meg rajta.  Magát a bőrt pedig bekenhetjük riasztószerrel, amely elriasztja a kullancsot.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kullancsok ellen érdemes megvédeni házi kedvenceinket is, amelyek behurcolhatják a kullancsot otthonunkba.

Ha a kullancs már megtapadt, fontos, hogy óvatosan bánjunk vele. Lényeges, hogy a fejét eltávolítsuk a sebből. Sokszor jobb orvoshoz fordulni, mint saját magunknak megkísérelni a kullancs eltávolítását.