Magas vérnyomás

Artériás hipertóniának azt az állapotot nevezzük, amikor a vérnyomás értéke ismételten vagy tartósan 140/90 fölé emelkedik, legalább két vizsgálat alkalmával. A magas vérnyomás alattomos, fájdalmatlan, ugyanakkor lehetséges halálos kimenetelű betegség, amelynek előfordulása a lakosság körében nő. Becslések szerint a 25–64 év közötti felnőttek akár 35%-a szenved magas vérnyomásban. A hipertónia előfordulása az életkorral emelkedik, és vele együtt a szív-, ér- és agyi katasztrófák kockázata is.

Jellemzők és tünetek

A mért vérnyomás magassága szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapján több csoportba soroljuk.

Kategória	Szisztolés vérnyomás (Hgmm)	Diasztolés vérnyomás (Hgmm)
Optimális	<120	<80
Normális	<130	<85
Magas-normális	130-139	85-89
I. fokú hipertónia (enyhe)	140-159	90-99
II. fokú hipertónia (középsúlyos)	160-179	100-109
III. fokú hipertónia (súlyos)	≥180	≥110
Izolált szisztolés hipertónia (I. fok)	140-159	<90
Izolált szisztolés hipertónia (II. fok)	≥160	<90

A magas vérnyomás veszélye az, hogy magas vérnyomásértékek mellett is hosszú ideig tünetmentesen, észrevétlenül zajlik, és csak olyan szövődménnyel jelentkezik, amely halálos lehet – heveny szívinfarktus, agyi érkatasztrófa vagy az aorta megrepedése. Az artériás hipertóniával egyrészt nem fajlagos tünetek járnak, azaz olyanok, amelyek más betegségeket is kísérhetnek, másrészt fajlagos, azaz a magas vérnyomásra jellemző tünetek.

A nem fajlagos tünetek közé tartozik a fejfájás és a szédülés, a fülzúgás, a mellkasi kellemetlen érzés, sőt fájdalom, valamint az orrvérzés (epistaxis) és egyebek.

A fajlagos tünetek közé a szívpanaszok tartoznak, mivel éppen az ereket károsítja a magas vérnyomás. A bennük áramló magas vérnyomás rongálja és gyengíti az érfalat, ami megkönnyíti az érelmeszesedés kialakulását és a megrepedés lehetőségét. Ráadásul a magas vérnyomás nagyobb terhet ró a szívre, amelynek nagyobb erőfeszítést kell tennie – e nyomás ellenében kell pumpálnia, hogy az egész szervezetet ellássa vérrel. Ezért a szív falának megvastagodása és a szív megnagyobbodása következhet be. Szívritmuszavarok szoktak jelentkezni, amelyek szívdobogásérzésként érzékelhetők. A magas vérnyomás nehézlégzésként is megnyilvánulhat, amikor folyadék halmozódik fel a tüdőben. Hosszan fennálló hipertóniánál a szervek károsodása is jelentkezik az elégtelen oxigénellátás miatt. Ez érinti a szívet, de a vesét, az ideghártyát és az agyat is. További tünet lehet az alsó végtagok érszűkülete.

A fent említett szövődmények szerint a hipertónia osztályozható:

• I. stádium – a vérnyomás egyszerű emelkedése szervi elváltozások nélkül
• II. stádium – szervi elváltozások jelenléte működészavar nélkül 
• III. stádium – súlyosabb szervi elváltozások a működésük elégtelenségével
• IV. stádium – malignus hipertónia neuroretinopátiával és további súlyos szervi zavarokkal

A magas vérnyomás okai

A magasvérnyomás-betegséget kialakulásának okai szerint két csoportba oszthatjuk. 90%-át az úgynevezett esszenciális vagy elsődleges hipertónia teszi ki, amelynél az ok ismeretlen; mindössze 10% a másodlagos hipertónia, amelynél a vérnyomás valamely szerv károsodása következtében emelkedett.

Esszenciális hipertónia
Nem tisztázott, hogyan alakul ki a magas vérnyomásnak ez a típusa. Léteznek azonban elméletek, amelyek megkísérlik magyarázni. Az egyik az úgynevezett hemodinamikai feltevés, amely azzal a gondolattal dolgozik, hogy a keringő folyadék megnövekedett térfogatának következményéről van szó. A másik feltevés a vazokonstrikciós, amely azt tételezi fel, hogy a perifériákon nő az érellenállás – nagyobb ellenállás nehezíti a véráramlást.

Másodlagos hipertónia
Itt egyértelműen ismert a magas vérnyomás kialakulásának oka. Ez az emelkedés lehet vesebetegség, az érelmeszesedés és a magas koleszterinszint miatti artériaszűkület, a cukorbetegségben bekövetkező érkárosodás következménye, de a mellékvese és a pajzsmirigy betegségéé is, amelyek a vízháztartás és a vérnyomás szabályozásáért felelős hormonokat választják el. Nem kivétel a vérnyomás emelkedése a terhesség folyamán sem.

A magas vérnyomás kialakulásának kockázati tényezői

A magas vérnyomás kialakulásának kockázati tényezői:

• életkor – az életkor előrehaladtával nő a betegek száma
• nem – a nőket a termékeny időszakban védik a nemi hormonjaik
• öröklődés – ha a családban előfordul magas vérnyomás
• magas sóbevitel – folyadékot tart vissza a szervezetben, és növeli az erekben keringő folyadék mennyiségét
• testtömeg
• cukorbetegség – károsítja az ereket
• magas zsírszint – koleszterin
• alkoholfogyasztás
• dohányzás
• stressz stb.

A vérnyomás helyes mérése

A vérnyomásmérés menete fontos, és a következő szabályai vannak.
Orvosi körülmények között jobb higanyos vérnyomásmérőt használni, otthon pedig természetesen jól kalibrált digitálisat. A legkevésbé pontosak az ujjra és a csuklóra helyezhető készülékek. Ezeknél célszerű öt egymást követő mérés átlagát venni. Nem szabad lebecsülni a mandzsetta helyes méretét sem. Ennek 12–15 cm szélesnek kell lennie 33–41 cm-es karkörfogatnál; ha a karkörfogat nagyobb, 18 cm-es mandzsettát választanak.

A betegnek legalább 10 percig nyugalomban, terhelés nélkül kell lennie. A vérnyomást ülő betegen mérjük, akinek a karja a szív magasságában van alátámasztva. Ha magas vérnyomást állapítanak meg, célszerű a mérést a másik végtagon is megismételni.
Az orvosi rendelőben végzett vérnyomásmérésnél figyelembe kell venni az úgynevezett fehérköpeny-szindrómát, amikor a kórházi környezet okozta stressz miatt a beteg vérnyomásértékei megemelkednek.

Egyes esetekben célszerű az úgynevezett ambuláns vérnyomás- és pulzusmonitorozás olyan készülékkel, amely lehetővé teszi, hogy képet kapjunk a vérnyomás viselkedéséről a betegek mindennapi életében. Leggyakrabban ingadozó vérnyomás esetén alkalmazzák, vagy ha a rendelőben és az otthon mért értékek nagyon eltérőek, továbbá összeeséses állapotoknál és olyan magas vérnyomásnál, amely nem reagál megfelelően a kezelésre.

További vizsgálatok magas vérnyomásnál

Ide azok a további vizsgálatok tartoznak, amelyeket a vérnyomásmérés mellett rutinszerűen elvégeznek. Ilyen a kórelőzmény gondos felvétele, az EKG, a szívultrahang, valamint a vérvétel a nátrium-, kálium-, kreatinin-, vércukor-, koleszterin-, trigliceridszint, a hemoglobin, a hematokrit és a húgysav meghatározására. A vizeletet is vizsgálják, például fehérje jelenlétére és üledékre. A veseműködést is – kreatinin-clearance. Fontos a szemfenék vizsgálata is. További vizsgálat lehet a mellkasröntgen és egyebek.

Másodlagos hipertónia gyanúja esetén a károsodott szervre irányuló célzott vizsgálatokat választunk – ez lehet a mellékvese CT- vagy MRI-vizsgálata, a vese ultrahangvizsgálata stb.

Kezelés

A kezelés célja a vérnyomás csökkentése és a normális vérnyomás értékein tartása, amivel csökken a további szervek károsodásának kockázata. Fontos a vérnyomás otthoni önellenőrzése. A kezelés lehet gyógyszer nélküli, gyógyszeres, illetve a kettő kombinációja.

A magas vérnyomás gyógyszer nélküli kezelése: 

• A testtömeg csökkentése
• A sóbevitel csökkentése
• Az állati zsírok fogyasztásának csökkentése, ezzel az érelmeszesedés kialakulási kockázatának mérséklése
• Az alkoholfogyasztás csökkentése
• A dohányzás abbahagyása
• A testmozgás növelése az állapotnak megfelelően – hetente 3-4 alkalommal legalább 30-45 perces aerob tevékenység ajánlott
• A vérnyomást emelő gyógyszerek korlátozása – hormonális fogamzásgátlás, egyes gyulladáscsökkentő szerek stb.
• A cukorbetegség egyensúlyban tartása
• Klimatoterápia – gyógyfürdői tartózkodás

Gyógyszeres kezelés

Ha az életmódbeli intézkedések nem vezetnek a vérnyomás normalizálódásához, vagy a vérnyomás olyan magas, hogy meghaladja a 180/110-et, gyógyszeres kezelést kezdenek.

Fontos nemcsak a vérnyomás normalizálása, hanem az is, hogy a gyógyszeres kezelés mellett is betartsuk az életmódbeli ajánlásokat.
A vérnyomás befolyásolására sokféle gyógyszer létezik. Megemlíthetők például az ACE-gátlók, a kalciumcsatorna-blokkolók, a béta-blokkolók, a vízhajtók, az értágítók…

Alkalmazhatók egyedüli kezelésként, azaz egy gyógyszert adnak a választott csoportból, vagy kombinációkban, ha az egyszeres kezelés nem hatékony. Leggyakrabban az említett gyógyszercsoportok két- és háromszoros kombinációiról van szó.

Prognózis

Ha a magas vérnyomás megfelelő egyensúlyba kerül, a prognózis nagyon jó, és nem következik be sem az élettartam rövidülése, sem az életminőség romlása. Fontos azonban betartani az életmódbeli ajánlásokat, és szedni az előírt gyógyszereket. Elégtelen beállítás esetén bekövetkeznek a már említett szövődmények, amelyek nemcsak az életminőséget rontják, hanem meg is rövidíthetik az életet.