Leptospirózis
Latinul: leptospirosis
Egyéb elnevezések: patkánysárgaság, bakteriális leptospirózis, Weil-betegség, aratóláz (mezei láz), sertésgondozók betegsége
Tünetek
A leptospirózist a bakteriális zoonózisok közé soroljuk, vagyis azon fertőző betegségek közé, amelyeknek állat a rezervoárja. Az ember közvetlen, de közvetett érintkezéssel is megfertőződhet a fertőzött háziállattól vagy vadon élő állattól: olyan vízzel, talajjal, sőt élelmiszerrel való érintkezés útján, amelyet a beteg állat beszennyezett (szennyezett). A megbetegedés további lehetséges módja, ha megharapja vagy megkarmolja Önt egy beteg állat. Az emberről emberre való terjedés nagyon ritka.
Kórokozó
A leptospirózist okozó mikroorganizmus a Leptospira nemzetségbe tartozó spirocheta. 14 faja létezik, némelyikük ártalmatlan.
Leptospira-fertőzés
A leptospirózis új esetei leggyakrabban nyáron és ősszel fordulnak elő.
A lappangási idő 5–14 nap.
A leptospira a sérült bőrön keresztül jut a szervezetbe, vagy a nyálkahártyákon hatol át, onnan pedig a véráramba kerül. A vér az egész szervezetben szétviszi, az agyba és a szembe is.
A tünetek tehát nagyon sokfélék. Megnyilvánulhat vaszkulitiszként – érgyulladásként, hepatitiszként – májgyulladásként, vesekárosodásként vagy meningitiszként – agyhártyagyulladásként.
A leptospirózis tünetei
A leptospirózis lezajlhat tünetek nélkül vagy csupán enyhe vírusos betegségként. Az esetek többségében a betegség két szakaszból áll. A tünetek attól függenek, melyik leptospirafajta okozta a betegséget.
- Az aratóláz (mezei láz) a betegség enyhébb formái közé tartozik. Az első szakaszban láz, izom-, ízületi és fejfájás jelentkezik. Olykor emésztési panaszok is fellépnek. A második szakaszban, amely nem minden fertőzöttnél alakul ki, a lép megnagyobbodása és kiütések jelennek meg.
- A Weil-betegséget az Icterohaemorrhagiae szerovar váltja ki. A leptospirózis súlyos formája, akár halállal is végződhet. Veseelégtelenséggel és a kis erek károsodásával jár. A máj is érintetté válhat, valamint bőr-, nyálkahártya- és agyvérzés léphet fel.
- A leptospirózis agyhártyagyulladás formájában is jelentkezhet, más szervek érintettsége nélkül; az első tünetek többnyire csak a láz csökkenésekor jelennek meg. Agyhártyagyulladást bármelyik kórokozó leptospira kiválthat.
- Súlyos az a forma, amely tüdővérzéses szindrómaként nyilvánul meg, és köhögés, valamint vérköpés kíséri.
- A leptospirózis uveitiszként (a szem érhártyájának gyulladásaként) is megnyilvánulhat, amely többnyire kétoldali, és akár vaksághoz is vezethet.
Valamennyi forma szeptikémiával és szeptikus sokkal végződhet, amelynek következtében a betegek 5–40%-a hal meg.
A leptospirózis szövődményei
A leptospirózis szervi elégtelenségbe – máj-, szív- és veseelégtelenségbe –, szepszisbe, disszeminált intravaszkuláris véralvadási zavarba is átmehet, az agyi érintettség pedig bénulással, kómával végződhet.
A leptospirózis diagnosztikája
A laboratóriumi diagnosztika a leptospirák kimutatásán alapul a vérből, a vizeletből, a szemen belüli folyadékból és az agy-gerincvelői folyadékból. Elvégezhető PCR-vizsgálat is, azaz a bakteriális DNS kimutatása, valamint az ellenanyagszintek vizsgálata.
A vérképben gyulladásra utaló jelek észlelhetők, agyhártyagyulladás esetén ugyanígy az agy-gerincvelői folyadékban is.
A leptospirózis kezelése
A fő kezelési eljárás az antibiotikumok adása, elsősorban a penicillinsorból, illetve doxiciklin vagy cefalosporinok alkalmazása.
Megelőzés
A leptospirózis megelőzhető a házi- és a haszonállatok oltásával, valamint a rágcsálók irtásával.
Az állatokkal végzett munka során az előírásoknak megfelelően kell dolgozni, és használni kell a munkavédelmi eszközöket.
A szabadban tartózkodva nem ajánlott természetes forrásból származó vizet inni; érdemes betartani a higiéniai szabályokat, és alaposan megmosni az összegyűjtött terméseket.
