Lepra

A lepra idült fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium leprae baktérium okoz; ezt Hansen mikrobiológus fedezte fel 1869-ben. Ez a baktériumtípus a környéki idegeket, a nyálkahártyákat és a bőrt támadja meg. A leprára vonatkozó legrégebbi említések i. e. 1500 tájáról származnak, a leprafertőzés jeleit mutató legrégebbi testi maradványok pedig az i. e. 4. évezredből valók.

A lepra előfordulása és terjedése

A lepra leginkább Ázsiában és Afrikában fordul elő. A betegség tartós előfordulását jelentik emellett Mexikóból, a csendes-óceáni szigetekről és máshonnan is. A leprával a beteggel való közvetlen érintkezés útján lehet megfertőződni. Lehetséges a cseppfertőzéssel való terjedés is. A lepra lappangási ideje hosszú szokott lenni: 1–40 év. Ezt a kórokozó lassú szaporodása magyarázza.

A lepra tünetei

Azoknak az embereknek a nagy részénél, akik érintkezésbe kerülnek a fertőzéssel, a betegség nem tör ki, mert még azelőtt, hogy a baktériumok kellő mértékben elszaporodnának, védekező immunválasz alakul ki, amely elpusztítja a baktériumokat.

A lepra több formában fordul elő:

• Tuberkuloid lepra – jelentősek a lepra bőrön jelentkező megnyilvánulásai. Nagy, a kezdeti szakaszban bíborvörös foltok jelennek meg, amelyekben nem találhatók baktériumok. Elsősorban a törzsön és a végtagokon vannak jelen, de fokozatosan nagy „térképekké” olvadhatnak össze, és kiemelkedő jellegűek is lehetnek. Az érintett helyeken megszűnik a bőr érzékelése, mivel a környéki idegek is károsodnak. Ezeknek az elváltozásoknak a felszíne lehet sima, de kiemelkedő – papillomatózus – is. Hámolhat is, és a bőr gyöngyházfényűvé válik. A kialakult foltok sorvadhatnak, helyükön pedig a bőr fokozott pigmentációja jelenik meg.
• Lepromatózus lepra – A betegeknél szimmetrikus bőrcsomók, lepromák jelentkeznek. A csomók színe piros, sárgás, lila vagy barnáslila. Az idegi képletek is károsodnak, a bőr a lepromák alatt érzéketlen, trofikus elváltozások és az érintett részek eltorzulása alakul ki. Ráadásul a bőr a lepromák területén a faggyúmirigyek fokozott működése miatt zsíros és fényes. A lepromák felszívódhatnak vagy kifekélyesedhetnek. A fekélyek tele vannak mikobaktériumokkal. A baktériumok a belső szervekbe is szétterjedhetnek, elsősorban a májba, a lépbe, a mellékvesékbe és a nyirokcsomókba.
• Átmeneti, határforma (lepra borderline) – A lepra e típusa mindkét fent említett forma jegyeit mutatja.

Vizsgálatok 

A kórismét a tünetek, valamint a bőrfekélyekből és az idegekből vett szövetminta mikroszkópos vizsgálata alapján állítják fel. Ezenkívül az ellenanyagszintet is vizsgálják. Elvégezhető PCR-vizsgálat is, amely kimutatja a bakteriális DNS jelenlétét.

Kezelés 

A lepra kezelésének fő eleme az antibiotikum. Célszerű a mozgásterápia is, mivel a leprafertőzés során az idegi és izomképletek károsodnak. A roncsoló jellegű betegség lezajlása után plasztikai műtét végezhető, és az elhalt vagy eltorzult részek helyreállíthatók, például ínátültetés is lehetséges.