Bárányhimlő

Latinul: Variola, Variolus, Varicella

Egyéb elnevezések: bárányhimlő, varicella

Tünetek

bágyadtság bőrfájdalom bőrviszketés fejfájás hasmenés hidegrázás hólyagok kiütés láz

Érintett testrészek

Felhám

A bárányhimlő a leggyakoribb fertőző betegségek közé tartozik. Rendkívül ragályos betegségről van szó, amelyben túlnyomórészt gyermekek szenvednek. Évente több tízezer gyermek fertőződik meg bárányhimlővel. Leggyakrabban a 3–10 éves gyermekekről van szó. Bárányhimlővel azonban felnőttek is megfertőződhetnek. Náluk a betegség súlyosabb lefolyású lehet. Az életkor előrehaladtával ugyanis nő a szövődmények veszélye. Különösen a leendő anyáknak kell nagyon vigyázniuk. A vírus a méhlepényen is átjut, és súlyos veleszületett rendellenességeket okoz.

Bárányhimlő

A bárányhimlőt humán herpeszvírus okozza. Pontosabban a HHV-3 jelű DNS-vírusról van szó. Közeli rokonai azok a vírusok, amelyek az ajakherpesz és a mononukleózis kialakulásáért felelősek.

Rendkívül fertőző betegség, amely nemcsak a levegő útján, hanem a fertőzöttel való közvetlen érintkezéssel is terjed. Zárt térben az emberek akár 90%-a megfertőződik vele, vagyis szinte mindenki, akinek a szervezetében nincs a betegség elleni ellenanyag. A bárányhimlő-járványok két-négy évente törnek ki. A legkritikusabb időszak a tél és a tavasz eleje. A betegség szövődményes lefolyása a serdülőknél, a kamaszoknál, az újszülötteknél, a várandós nőknél és a legyengült immunrendszerű embereknél fordul elő.

A bárányhimlő tünetei

A betegség lappangási ideje 14–16 nap. Ennek elteltével jelentkeznek az első tünetek. Ilyen lehet a láz, a hidegrázás, a gyomorpanaszok, a hasmenés, a viszketés, illetve a bőr fájdalma azokon a helyeken, ahol később megjelenik a kiütés. Ezek a tünetek 3–4 nappal előzik meg a klinikai tüneteket. A kiütések először a fejen jelennek meg, majd a törzsön és a végtagokon terjednek tovább. Megjelenhetnek azonban az orrgarat nyálkahártyáján, a felső légutak nyálkahártyáján, a végbélben vagy a szemhéjakon is. A kiütések nem egyszerre képződnek, hanem afféle hullámokban. A kiütések néhány nap múlva hólyagocskákká alakulnak. Ezek 3–6 mm nagyságúak. Számuk kétszáz és háromszáz között mozog. Egyes betegeknél jelentősen kevesebb vagy éppen ellenkezőleg, több is lehet. 6–8 órán belül a hólyagocskák pörkké alakulnak. A betegség e heveny szakasza körülbelül 7 napig tart. A bőrtünetek gyógyulása további 20 napot vesz igénybe.

A fertőzött személy a kiütések megjelenése előtt egy-két nappal, valamint az első tünetek megjelenése után hat-hét napig fertőz. A betegséget a beszéd, a köhögés vagy a tüsszentés során keletkező cseppekkel viszi át a fertőzött ember a környezetében lévőkre.

A bárányhimlő kezelése

A bárányhimlő kezeléséhez nincs szükség gyógyszerekre. A szervezet ezzel a betegséggel általában magától megbirkózik. Csupán a betegség tüneteit csillapítják. A beteg az orvostól láz- és viszketéscsillapító gyógyszereket kaphat. A hólyagocskákat nem szabad kezelni, hanem hagyni kell, hogy szabadon szellőzzenek. Ha szükséges, a hólyagocskákat folyékony hintőporral vagy fertőtlenítő kenőccsel ajánlott kezelni. Ez megakadályozza a további fertőzést, enyhíti a viszketést, a kiütések pedig gyorsabban kiszáradnak. A gyenge védekezőképességű személyeknek olyan készítményeket kell adni, mint az aciklovir vagy a humán varicella-zoster immunglobulin. A betegnek vagy hozzátartozóinak értesíteniük kell a háziorvost a betegségről. Aki bárányhimlőt kap, annak otthon, elkülönítve kell maradnia a betegség lezajlásáig. A szövődményes betegeket kórházban kell kezelni. Szövődménynek számít a staphylococcusok okozta másodlagos bakteriális fertőzés, a tüdőgyulladás, az agyhártyagyulladás és a májgyulladás.

Fontos, hogy a beteg ne vakarja a hólyagocskákat. A viszketés erre csábít, de le kell győzni ezt az érzést. Az ajánlás be nem tartása esetén elfertőződés és további fertőzés kialakulása fenyeget, ami megnehezíti a gyógyulást.

Megelőzés

A betegség védőoltással is megelőzhető. Az oltás hozzáférhetősége és térítése országonként eltérő. A védőoltás felnőtteknek és 1 évesnél idősebb gyermekeknek egyaránt megfelelő. Az oltást mindazoknak érdemes megfontolniuk, akik kisgyermekekkel dolgoznak. Az egyévestől 12 éves korig terjedő gyermekeknek egy adagot adnak be. A 12 évesnél idősebb gyermekek és a felnőttek két adagot kapnak. Az adagokat hat hét különbséggel kell beadni. Az oltás hatékonysága a 13 évesnél fiatalabb gyermekeknél csaknem 100%, a felnőtteknél valamivel alacsonyabb, körülbelül 90%.

Szerző: Lenka KlabochováKözzétéve: 2026. 08. 31.

Ez is érdekelheti