A pajzsmirigy betegségei

A pajzsmirigy olyan belső elválasztású mirigy, amely az emberi szervezetben a trijód-tironin, a tiroxin és a kalcitonin nevű hormon termelése szempontjából fontos. Ezek a hormonok részt vesznek az anyagcsere megfelelő működésében és az ember fejlődésében. Az egész folyamatot a hipotalamusz (a köztiagy egy része) irányítja. A pajzsmirigy nem megfelelő működésekor súlyos betegségek alakulnak ki.

Golyva (struma)

A golyva (struma) jódhiány esetén, illetve a strumigén anyagok túlsúlya miatt alakul ki; ezek olyan anyagok, amelyek például a káposztában, a kelkáposztában vagy a szójában fordulnak elő. A betegség tünete a pajzsmirigy csökkent működése (hipofunkciója) és megnagyobbodása, amely gyakran a nyakon is látható. Súlyosabb állapotokban a megnagyobbodott mirigy egészen a mellkasi középső területig terjedhet. A golyvával élő ember nehezen nyel, és a légzése is nehezített. Műtéttel kezelik, amelynek során a pajzsmirigyet eltávolítják (strumektómia). Ezt követően az orvos élethosszig tartó pótló kezelést állít be. A terhesség alatti golyva a magzatnál kretenizmust okoz. Egyes esetekben a golyva daganat tünete, leggyakrabban jóindulatú adenomáé.

Hipotireózis

Hipotireózisnál a pajzsmirigy működése csökkent, kevesebb hormont termel. A szervezet ellenanyagokat termel ellene. Kialakulhat elsődlegesen vagy másodlagosan.

1. Elsődleges hipotireózis: A pajzsmirigy csökkent működése, amelynek oka magában a szervben van. Kialakulása mögött például pajzsmirigygyulladás állhat.
2. Másodlagos hipotireózis: A hipotalamusz elsődleges zavarának másodlagos következményeként jön létre. Ebben az állapotban az agyalapi mirigy elülső lebenyében kevesebb pajzsmirigy-stimuláló hormon kezd termelődni, ami ezt követően hipotireózishoz vezet.

A hipotireózis fokozott fáradtsággal, ízületi fájdalommal és a szívfrekvencia lassulásával jelentkezik. A beteg gátolt, fázik. Emelkedik a vér koleszterinszintje, és megnagyobbodik a szíve is.

Hipertireózis

Hipertireózisnál a pajzsmirigy működése fokozott, több hormont termel. Elsősorban a tiroxin és a trijód-tironin nevű hormon mennyisége nő meg. Gyakrabban alakul ki nőknél, mint férfiaknál. A hipertireózis tünetei közé tartozik a szapora szívverés, a fokozott fáradtság és az izzadás. Bár a beteg többet eszik, a felgyorsult anyagcsere miatt fogy, és előfordulhat nála a szemgödörből kidülledő szem (exophthalmus). Rosszul alszik, ingerlékeny, és erősen zavarja a meleg. Fokozott működést mutat az önműködő (vegetatív) idegrendszer is. Ha ezt a betegséget nem kezelik időben, tireotoxikus krízis fenyeget, amelynek során súlyos szívritmuszavar, majd eszméletvesztés, sőt halál következhet be.

A pajzsmirigy veleszületett fejlődési rendellenességei

A pajzsmirigy veleszületett fejlődési rendellenességeit a gyermek születése utáni ötödik napon állapítják meg. Vért vesznek a sarkából, amely ezt követően szűrővizsgálatra kerül.

1. Aplázia: A pajzsmirigy nem fejlődött ki.
2. Hipoplázia: A pajzsmirigy kifejlődött, de nem kellő mértékben.

A pajzsmirigy veleszületett rendellenességeivel élő gyermekeknél leggyakrabban kretenizmussal találkozunk. Előfordulását öröklődően is feljegyezték, és a család több tagját is érintheti. Növekedési zavarral, lassult szellemi és testi fejlődéssel, tompa arckifejezéssel és csökkent értelmi képességgel jelentkezik; egyes esetekben süketséggel vagy vaksággal is találkozunk.

Pajzsmirigygyulladás (tireoiditisz)

A tireoiditisz a pajzsmirigy gyulladása. Autoimmun betegségről van szó, amely heveny és idült formában is előfordulhat. A leggyakoribb az úgynevezett Hashimoto-tireoiditisz. A pajzsmirigynek ez a betegsége leginkább nőknél jelenik meg, és genetikai eredetű. Golyvával, valamint a szerv fokozott, később csökkent működésével jelentkezik. Nyeléskor és a fej elfordításakor a beteg fájdalmat érez.

A pajzsmirigy betegségeinek kezelése

A kezelés a betegség fajtájától függ. Leggyakrabban a megfelelő hormonokat és jódot adunk. A súlyosabb betegségeket sebészi úton kezelik.