Övsömör

Az övsömör (herpes zoster) kellemetlen fertőző betegség, amelyet hólyagos kiütések kísérnek, és amely egy adott dermatómában – vagyis a fertőzés által érintett ideg által beidegzett területen – jelenik meg. Fájdalom kíséri, és súlyos szövődményei is lehetnek.

Kórokozó

A betegséget herpeszcsoportba tartozó DNS-vírus okozza, amely a bárányhimlőért is felelős – a varicella-zoster vírus. Terjedése cseppfertőzéssel lehetséges, és a hátsó dúcok, a gerincvelő hátsó gyökereinek vagy az agyidegeknek a gyulladását okozza. Az elsődleges fertőzés bárányhimlő formájában jelentkezik, az újraaktiválódás pedig már övsömörként. A vírus ugyanis rejtve megmarad az idegdúcokban. Leggyakrabban az ötödik agyideg (n. trigeminus) valamelyik ágát, a hetedik agyideget (n. facialis) vagy a bordaközi idegeket támadja meg. A hólyagok élő vírust tartalmaznak, tehát fertőzők. A lappangási idő 7–14 nap.

Előfordulás

A betegség nem kötődik évszakhoz. Övsömör gyakrabban érinti a 45 év feletti embereket és a férfiakat. Az övsömör kitörését gyakran más betegségek, stressz, sérülések, UV-fény hatása, egyes gyógyszerek szedése stb. előzik meg.

Az övsömör fényképeken

Tünetek és megnyilvánulások

Az övsömör bőrkiütés formájában jelentkezik, amely a vírus által érintett ideg beidegzési területére, illetve lefutására korlátozódik. A kiütést kifejezett fájdalmasság, viszketés és zsibbadás előzheti meg azon a helyen, ahol később bőrpír jelenik meg, és a sáv több pontján hólyagcsoport alakul ki. Az övsömör és bőrtünetei több szakaszon mennek keresztül – először folt (makula) jelenik meg, ezt követi a papula–hólyag–gennyes hólyag–pörk sorrend. Új hólyagok körülbelül egy hétig képződnek, és fokozatosan nagyobb hólyagokká olvadhatnak össze. Az ajakherpeszhez hasonlóan ezek kifakadnak, az élő vírust is tartalmazó folyadék beszárad, és a bőrön pörkök képződnek. A hólyagok kifakadásának idején a beteg nagyon fertőző. Három héten belül a pörkök leválnak a bőrről. Az esetek több mint 50 százalékában a bőrkiütés a mellkason, a bordák körül és az ágyéki tájékon jelentkezik. Az esetek 10–15 százalékában valamelyik agyideg érintett. Problémás az övsömör kiütése az ötödik agyideg első ágának lefutásában, amikor a kötőhártyát és a szaruhártyát is érintheti. Néha a látóideg vagy az arcideg (n. facialis) érintett, akár ízérzészavarral együtt. Az övsömör a szájüreget sem feltétlenül kerüli el. Ha a beteg immunrendszere gyengült, az övsömör az egész testre kiterjedhet. Ezekben az esetekben bevérzés léphet fel a hólyagokba, elhalás, sőt üszkösödés alakulhat ki. Ilyen esetben az övsömör gyógyulását hegesedés kíséri.

Az övsömört láz, hidegrázás, izomfájdalom, fáradtság is kísérheti…

Diagnosztika

A kórisme felállítása a jellegzetes tünetek miatt könnyű. Elvégezhető kenetvétel és PCR- vagy ELISA-vizsgálat a herpeszvírus, illetve az ellene termelt ellenanyagok kimutatására.

Az övsömör kezelése

Az övsömör kezelésének célja elsősorban a fájdalom megszüntetése, valamint a vírus szaporodásának – replikációjának – korlátozása. Ezzel csökken az a felület is, amelyet az övsömör érint. Az időben megkezdett kezelés megelőzheti a posztherpeszes neuralgia kialakulását is, vagyis azokat a fájdalmakat, amelyek a fertőzés lezajlása után 4 hónapnál tovább is fennmaradnak. Övsömör ellen leggyakrabban úgynevezett aciklikus nukleozid-analógokat adnak, amelyek aciklovir, valaciklovir néven ismertek. Az aciklovirt azonban legkésőbb a fertőzés kezdetétől számított 48 órán belül, a valaciklovirt pedig 72 órán belül kell adni. Néha kortikoszteroidokat és fájdalomcsillapítókat is hozzáadnak. Az övsömörnél fennmaradó fájdalom esetén triciklikus antidepresszánsokat vagy epilepszia elleni gyógyszereket is választanak. A viszketést antihisztaminok tudják enyhíteni, és ha fennáll a veszélye, hogy a bőrkiütéseket baktériumok fertőzik meg, célszerű antibiotikumot adni.

Az övsömör okozta nagy fájdalmak esetén az orvosok az opioidoktól sem zárkóznak el.

Neuralgia esetén elvégezhető az ideg blokádja, amelynek során kortikoszteroidokat és fájdalomcsillapítókat adnak. A blokád beadható például epidurálisan, a gerinc mentén, bordaközi vagy perifériás helyzetben. További lehetőség a sebészi kezelés az ideg vagy a fájdalmat vezető idegpálya átvágásával, a fájdalmas bőr eltávolításával stb.

Célszerű B-vitaminokat pótolni, enzimterápiát alkalmazni…

Az övsömör helyi kezelése különféle, antibakteriális hatású kenőcsöket, metilénkéket, folyékony hintőport, cinkolajat stb. foglal magában; ha a szájüreg érintett, azt fertőtlenítő oldatokkal öblítik. Helyileg fájdalomcsillapítók – kapszaicin, lidokain – is alkalmazhatók.

A pörkök leválása után javasolt a bőrt bekenni és puhítani.

Szövődmények

Az övsömör szövődményei főként az immunrendszer elégtelen működésével élő embereknél alakulnak ki.

Ezek a következő betegségek

• tüdőgyulladás, amikor a vírus a tüdőhólyagocskákban szaporodik el
• agyvelő- és agyhártyagyulladás, agyhártyagyulladás vagy gerincvelő-gyulladás
• szemet érintő elváltozások – keratitisz (a szaruhártya érintettsége), iridociklitisz (a szivárványhártya érintettsége), panophthalmitis (a szem egészének érintettsége)
• a gócok bakteriális fertőződése – bakteriális felülfertőződés
• posztherpeszes neuralgia – fennmaradó fájdalom, amely lehet éles, lüktető, és a bőr fokozott érzékenységeként is megnyilvánul, amelyet már futólagos érintésre is fájdalom kísér

Kórjóslat

A kórjóslat általában jó, és az esetek többségében teljes gyógyulás következik be, bár a fertőzés az idegrendszerben megmarad, és újbóli aktiválódás következhet be. Legyengült embereknél fennmaradhat a neuralgia, izomsorvadás, halláscsökkenés vagy látászavar.

Megelőzés és profilaxis

Védőoltás beadására van lehetőség.

Szabály, hogy az övsömör vírusával fertőzött embereket elkülönítjük. A gyengébb immunrendszerű emberek fajlagos immunglobulint kaphatnak.