Amiotrófiás laterálszklerózis
Latinul: Amyotrophic lateral sclerosis
Egyéb elnevezések: ALS, Charcot-betegség, Lou Gehrig-betegség
Tünetek
Az amiotrófiás laterálszklerózist a motoneuronok, azaz a mozgásért felelős idegsejtek fokozatosan előrehaladó pusztulása jellemzi a gerincvelő elülső szarvaiban, az agykéreg mozgatóközpontjaiban és az agyidegekben. Elpusztul a kortikospinális pálya, azaz az a pálya, amely az ingerületeket az agykéreg és a gerincvelő között vezeti. Nagyon veszélyes és halálos betegségről van szó.
A betegség előfordulása
Becslések szerint amiotrófiás laterálszklerózisban 100 000 lakosból körülbelül 2 ember szenved. Leggyakrabban az 50 évnél idősebbeknél találkozunk vele, de természetesen korábban is kitörhet; gyakoribb a férfiaknál.
Az amiotrófiás laterálszklerózis kialakulása
A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek. Feltételezik, hogy szerepet játszhatnak a vírusok, az autoimmunitás, egyes anyagok idegsejtekre gyakorolt mérgező hatása, a különféle rákos megbetegedéseket kísérő paraneopláziás szindróma, valamint a génmutációk.
Az amiotrófiás laterálszklerózis formái
- Sporadikus – az esetek 90–95%-át alkotja; ezek eredete nem ismert, több tényező együtthatásáról van szó. A legtöbbet a következőkről vitatkoznak:
- A glutamát mérgező hatása; ez az agy egyik ingerületátvivő anyaga. Magas töménysége az idegsejtek fokozott ingerléséhez, aktiválásához és károsodásához vezethet. Az amiotrófiás laterálszklerózis esetében a glutamát szállításának zavaraival találkozunk: a glutamát az idegi szinapszisokban, két idegsejt kapcsolódási helyén marad, hozzájárul a kalcium felhalmozódásához és a szabad gyökök képződéséhez, ami az idegsejtek pusztulásához vezet.
- A szabad gyökök megnövekedett mennyisége – oxidatív stressz, amely, ha hosszan tartó, az idegsejtek pusztulásához vezet. A szabad gyökök töménysége az ALS-ben szenvedő betegek liquorában, azaz agy-gerincvelői folyadékában emelkedett
- Familiáris – genetikailag meghatározott formák, amelyeknél a mutáció hatással van a motoneuronokra. 6 olyan gén ismert, amely szerepet játszhat az ALS kialakulásában. Ilyen például a szuperoxid-dizmutáz (SOD1) génje, amely a szuperoxid nevű, erősen reakcióképes aniont hidrogén-peroxiddá alakítja.
- Guami – nagyon ritka forma, amely a Csendes-óceán nyugati térségében fordul elő, és parkinsonos tünetekkel, valamint demenciával társul.
Az amiotrófiás laterálszklerózis tünetei
- Kombinált parézis, azaz nem teljes bénulás, központi és környéki egyaránt
- Izomsorvadás, az izmok megkisebbedése
- Fascikuláció, az izomrostok akaratlan rángása
- Fokozott ín- és csonthártyareflexek
- Görcsök, összehúzódások
- Romló beszédartikuláció
- Légzészavarok
- Az értelmi működés nem károsodik
- A záróizmok működése nem károsodik
- Az érzékelés nem károsodik – látás, szaglás…
A betegség lefolyása
A betegség folyamatosan előrehalad, nyugalmi időszakok, azaz remissziók nélkül. Először a felső végtagokon jelenik meg az érintettség. A finommozgások zavara és az izomerő elvesztése jelentkezik, a panaszok átterjednek az alkarra és a felkarra, majd tovább a test alsó részére. Károsodnak azonban az agyidegek és az agytörzsi motoneuronok is.
A halál oka rendszerint a légzésért felelős izmok elégtelensége, illetve az úgynevezett bulbáris szindróma, amelynél megszűnik a köhögési reflex, folyadék vagy étel kerül a légutakba, és fulladás következik be.
Az ALS diagnosztizálása
- Klinikai tünetek
- Részletes neurológiai vizsgálat
- EMG – elektromiográfia, amely a motoros egységek kiesését igazolja
- Agy-gerincvelői folyadék mintavétele – emelkedett fehérjeszint
Az amiotrófiás laterálszklerózis kezelése
- A betegség előrehaladásának lassítása – riluzol, amely védi az idegsejteket
- Tüneti kezelés – gyógyszerek a görcsök megszüntetésére, a nyálfolyás csökkentésére…
- Segédeszközök – WC-magasító, járókeret
- Az utolsó szakaszokban – gépi lélegeztetés, táplálásterápia
- Rehabilitáció – beszédgyakorlás, az önellátás megőrzésének gyakorlása
- Gyógyfürdőkezelés
- Pszichoterápia
Az ALS prognózisa
A betegség mindig halállal végződik. Az amiotrófiás laterálszklerózis előrehaladásának üteme egyénenként változó. Az átlagos túlélési idő 3–5 év között van.
A betegség gyakorlati oldalával – a kommunikációs segédeszközökkel, a táplálással, a légzéstámogatással, valamint azzal, hol lehet segítséget keresni – az Élet az ALS-sel című cikk foglalkozik.





