Térd

A térd, azaz a térdízület (articulatio genus) az emberi test legbonyolultabb ízülete. Összeköti a combcsontot (femur), a sípcsontot (tibia) és a térdkalácsot (patella), és a térd megfelelő működését befolyásoló további képletek közül meg kell említenünk a két félholdporcot, a meniszkuszokat is (menisci medialis et lateralis).

A térdízület felépítése

A térdízületet felül a combcsont alsó ízületi felszíne alkotja, amely két nyúlvány (condylus) alakjában kettős ízületi fejként működik. Az alsó részt a sípcsont felső ízületi felszíne képezi, amely kettős, sekély ízületi vápát hoz létre. Az ízületi vápa szilárdságát és alakját két félhold alakú porcképlet – a belső és a külső meniszkusz – egészíti ki. Ami a térdízület működését illeti, ide kell számítanunk a tibiofibularis ízesülést, vagyis a szárkapocs- és a sípcsont közötti ízesülést is.

A térdízületet a szalagos rendszer is rögzíti, amely az elülső keresztszalagból (ligamentum cruciatum anterius), a hátsó keresztszalagból (ligamentum cruciatum posterius) és az ízületi tok szalagjaiból áll, elsősorban az oldalsó térdszalagokból és a négyfejű combizom inából.

Az ízületi tokon belül ízületi folyadék található, amely csökkenti a súrlódást az ízület mozgása során, és lehetővé teszi a tápanyagok szállítását a porcképletekhez. A térdízület elülső részén helyezkedik el a térdkalács (patella), amely a combizom egyenes fejébe ágyazott lencsecsont. A térdkalács alatt nyáktömlők (bursák) találhatók, amelyek a súrlódásnak kitett helyeken kenőanyagként működnek, és védik az ízületet a mechanikai terheléstől.

Mozgás, kezelés

A térd fontos ízület, amely nagy terhelésnek van kitéve. Egyedülálló a felépítése, ezért érzékeny arra, hogy járás közben megfelelő legyen a hajlítás tengelye és az izmok összjátéka. Járás közben elsősorban a térd, a boka és a csípő hajlásának helyes egytengelyűsége számít, de a végtagoknak a medence alatti függőleges pályája is. A térd gyakori problémája az izmok megrövidülése, főként a comb hátsó izmaié (hamstringek) és a comb közelítő izmaié (adduktorok). Gyakran merevedik meg a térdkalács, illetve a comb egyenes izma (m. rectus femoris) is.  Az úgynevezett valgus térd, vagyis az „x-lábúság” csak nehezen javítható. A térd túlzott terhelésekor (túlsúly, teremsportok, hosszú állás stb.) a porcok elkopása (gonartrózis) vagy a meniszkuszok szakadása következhet be. A térd kezelése hosszadalmas dolog, és a károsodás gyakran fájdalmas és maradandó marad.

A térdízület mozgásai

A térdízület alapvető mozgásai a hajlítás (flexio) és a nyújtás (extensio), a hajlításnak pedig 4 szakasza van:

1. kezdeti forgás
2. gördülő mozgás
3. csúszó mozgás
4. záró forgás

A hajlítás és a nyújtás lényegében hasonló mozgások, csak fordított sorrendben.

• A nyújtott helyzet számít alaphelyzetnek;
• A nyújtott ízület szilárd, és lehetővé teszi a járást és az állást;
• Az alaphelyzetből a hajlítás akár 160°-ig is elvégezhető;
• Megkülönböztetünk középhelyzetet is, amikor az ízület enyhén, mintegy 20–30°-ban hajlított.

A térd sérülései

A sérülések leggyakrabban sporttevékenység során következnek be, például labdarúgás, síelés, röplabda, tenisz stb. közben. A sérülésre a meniszkuszok, mindenekelőtt a belső meniszkusz, az oldalszalagok és az elülső keresztszalag a legfogékonyabbak.