Pacemaker beültetése
A szívritmus-szabályozó (pacemaker) olyan készülék, amelyet a szívritmuszavarok kezelésére használnak, mégpedig a bradycardia jellegű zavaroknál, amikor a szívműködés túlságosan lassú. Ezekben az esetekben a szervezet szükségleteihez képest elégtelen a vér pumpálása.
Mi a szívritmus-szabályozó?
A szívritmus-szabályozó kis elektromos készülék, amelynek saját energiaforrása (eleme) van. Közvetlenül a bőr alá, a bal vagy a jobb oldali kulcscsont alá ültetik be. Fémből készült egységből áll, amelyhez a szabályozó típusától függően egy vagy két szonda csatlakozik; ezek kötik össze az energiaforrást a szív jobb oldali üregeivel. Az elektróda vezeti az elektromos impulzusokat a forrástól a szívhez. Visszafelé érzékeli a szív elektromos működését is, és így lehetővé teszi a szívműködés megfelelő összehangolását.
A beültetés
A szívritmus-szabályozó beültetése a kulcscsont alatt ejtett rövid metszésből történik. Ezután vezetik be az elektródákat a szívbe (röntgenellenőrzés mellett), és a megfelelő elhelyezkedést külső forrásból végzett elektromos ingerléssel ellenőrzik. Az elektródák bevezetése után az eredeti metszés helyére beültetik a szívritmus-szabályozót. A keletkezett sebet ezután felszívódó anyaggal varrják össze.
Szövődmények a szívritmus-szabályozóval élő betegeknél
Bár rutinbeavatkozásról van szó, nagyon kis százalékban szövődmények léphetnek fel. A leggyakoribbak közé tartoznak:
- Ritmuszavarok, amelyek az izomzat elektródával való ingerlése közben jelentkezhetnek. Gyógyszerekkel kezelhetők, elvétve azonban azonnali elektromos sokkra (defibrillálásra) lehet szükség, amely megszünteti a ritmuszavart,
- Vérzés az ér sérülésekor, amikor véraláfutás keletkezik, és néhány nap múlva eltűnik,
- A szív képleteinek sérülése (a szív fala vagy a billentyűk) az elektróda bevezetésekor,
- Idegkárosodás; ritkán vérrög keletkezhet, amely esetleg leszakadhat, és tüdőembóliát okozhat.
- A műtéti seb fertőzése, amely antibiotikumos kezelést tesz szükségessé. Egészen elvétve az elektromos impulzusok a szív ingerlésén kívül a rekeszizmot is ingerelhetik, ami csuklás formájában jelentkezik. Ez az állapot vagy magától rendeződik, vagy át kell helyezni az elektródákat, illetve újra kell programozni a szabályozót.
Ellenőrzések a beültetés után
A szívritmus-szabályozóval élő betegek rendszeresen felkeresik az aritmológiai szakrendelést ellenőrzés céljából, ahol megvizsgálják a készülék működését, és bizonyos idő elteltével az elem cseréjét javasolják. A beültetett szívritmus-szabályozóval élő betegeknek jellegzetes EKG-görbéjük van, amely jelzi a készülék kisüléseit.
Teendők a szívritmus-szabályozó beültetése után
- Annak érdekében, hogy csökkenjen az elektróda végének a szívben való elmozdulásának kockázata, rendszerint másnapig ágynyugalomra van szükség, majd korlátozni kell a beültetés oldalán lévő felső végtag mozgatását.
- A seb helyén jelentkező érzékenység és enyhe duzzanat rendszerint néhány napig tart. Gyakran a seb környékén véraláfutás is látható.
- Ha nem lép fel váratlan probléma, a beültetés után már 48 órával zuhanyozhat.
- A következő tíz napban nem szabad semmilyen gépjárművet vezetnie.
- 4–6 héten át nem szabad az érintett kart vállmagasság fölé emelnie, teniszeznie, golfoznia, úsznia, porszívóznia és hasonló tevékenységeket végeznie.
- Ugyanezen idő alatt nem szabad 5 kg-nál nehezebb tárgyat emelnie.
Ha hirtelen lelassul a pulzusa, vagy szédülés jelentkezik, forduljon orvosához!
