Ujjízület ficama
Egyéb elnevezések: kificamodás, luxáció, ujjficam
Tünetek
Érintett testrészek
A ficam az ízület tompa sérülése, amelynek során a baleset következtében az ízületi fej teljesen kimozdul a vápából. Mindig az ízület perifériás része (a csont) ficamodik ki. Az ízületet ízületi vápa és fej alkotja. Ezt ízületi tok, izomtapadások és szalagok veszik körül.
Ha az ízületi felszínek között legalább részleges érintkezés megmaradt, nem teljes ficamról, azaz szubluxációról beszélünk. Ha azonban az érintkezés teljesen megszűnt, és az ízületet csak a lágy szövetek tartják a helyén, akkor luxációról van szó. Azt a ficamot, amelynek kialakulásához például az ízületet körülvevő lágy szövetek ellazulása szükséges, habituális ficamnak nevezzük. Ha a ficam közvetlenül töréssel is társul, úgynevezett ficamos törésről beszélünk. A ficam többnyire már ránézésre is felismerhető, ilyenkor a bőr alatt kirajzolódhat az ízület körvonala.
Okok
A kézujjak ízületi ficamának leggyakoribb okai a sportolás közben elszenvedett sérülések. Azok a sportok, amelyek során a kézujjak ízületei a leggyakrabban ficamodnak ki: a labdarúgás, a torna, a küzdősportok és a kosárlabda.
További lehetséges okok:
- az ujj kóros mértékű feszítése (hiperextenzió)
- kinyújtott kézre esés
- heves ütődés az ujj hegyére
Nagyobb a ficam kockázata azoknál, akik az ízületeket, csontokat vagy szalagokat gyengítő betegségekben szenvednek.
Az ujjficam tünetei
A ficam nagyon fájdalmas, és az érintettnél láz is jelentkezhet, valamint bágyadtnak érezheti magát. Ha a ficam baleset során keletkezik, a környező izomzat és a lágy szövetek is sérülhetnek. A kificamodott kézujj szokatlan helyzetbe kerülhet.
A kézujj ficamának további fő tünetei többek között:
- bizsergő vagy hangyamászásszerű érzés,
- duzzanat,
- vérömleny az érintett ízület környékén,
- az érintett ízület beszűkült mozgása vagy akár teljes mozgásképtelensége.
Diagnosztika
Az orvos először megvizsgálja a beteget, és rákérdez arra, milyen körülmények között történt az ujj sérülése. Ha ránézésre nem állapítható meg egyértelműen, hogy valóban kificamodott ujjról van szó, további vizsgálatokkal egészítik ki.
Röntgenfelvétel – a röntgenfelvétel alapján megerősíthető vagy kizárható mind az ujj ficama, mind a csonttörés, és tájékozódó jelleggel megítélhető a csontvégek helyzete.
Számítógépes rétegvizsgálat (CT) – ez a vizsgálat sokkal pontosabb a hagyományos röntgennél, és főként akkor javasolt, ha a röntgenfelvételből nem zárható ki egyértelműen a ficam vagy a törés. Ha a lágy szövetek károsodásának mértékét kell részletesebben megítélni, mágneses rezonanciás vizsgálatot kell végezni.
Mágneses rezonanciás vizsgálat – ez a vizsgálat részletesebb képet ad az ízület lágy szöveteiről és a porcokról is. Alkalmas tehát a károsodás valódi mértékének megítélésére. A mágneses rezonanciás vizsgálatból megállapítható például, hogy elszakadtak-e a szalagok, mekkora a porc sérülése, és számos további adat.
Elsősegély
- Ne folytassa tovább a sportolást, a gyaloglást és hasonlókat.
- Helyezze a végtagot megemelt helyzetbe.
- Hűtse a végtagot valamilyen anyagon keresztül.
- Rögzítse az ízületet rugalmas pólyával, amely mérsékli a vérömlenyt és a duzzanatot. Ficam esetén soha ne próbálja meg egyedül visszahelyezni az ízületet az eredeti helyzetébe. Erre ugyan szükség van, de nagyon fájdalmas, és napjainkban érzéstelenítésben végzik.
- Ellenőrizze a végtag perifériáján az érzékelést és a pulzust.
- Szállítsa a sérültet sebészeti ellátásra.
Kezelés
A kezelés célja, hogy mielőbb helyreálljon az ízület megfelelő helyzete. Kellően hosszú rögzítéssel meg kell teremteni a feltételeket az ízületi tok, a környező izmok és a szalagok megfelelő gyógyulásához is. A helyretételt fájdalommentesen kell elvégezni: a kisebb ízületeknél helyi érzéstelenítésben, a nagyobbaknál általános érzéstelenítésben, amely az izmok átmeneti ellazulását is lehetővé teszi – ezek feszülése ugyanis a helyretételi fogás fő akadálya. Az ízület helyretétele után röntgenes ellenőrzést kell végezni az ízületi helyzetről, majd 2–5 hétre megfelelő rögzítő kötést helyeznek fel, amelyet rehabilitáció követ. A visszatérő és a habituális ficamok többnyire műtéti megoldást tesznek szükségessé. Sebészeti beavatkozással oldják meg azokat a ficamokat is, amelyeknél a kézzel végzett helyretétel nem sikerül.




