Lipidémia

A lipidémia – amelyet ma már diszlipidémiának neveznek – kórisméinek felsorolásába a WHO-osztályozás szerint három alapvető fogalom tartozik: a kevert hiperlipidémia, a közelebbről meg nem határozott hiperlipidémia és az egyéb hiperlipidémiák. Olyan állapotról van szó, amelyben a HDL szintje csökkent, vagy ez a többi vérzsír normálisnál magasabb szintjével társul.

Mi a lipidémia?

A lipidémiák a zsíranyagcsere zavarai. Vagy a lipidek szállításának, vagy a sejtekben való lerakódásának zavaráról van szó. Az anyagcserezavarok kialakulhatnak valamely betegség másodlagos megnyilvánulásaként, megjelenhetnek az élet során helytelen életmód mellett, és egyes esetekben örökletesek is lehetnek.

A diszlipidémia kialakulásának okai

• eltérés az LDL-receptorokat kódoló génben
• zsíros táplálkozás
• elhízás
• cukorbetegség, Cushing-szindróma, pajzsmirigy-alulműködés
• alkohol, dohányzás
• táplálkozási zavarok
• az epeelválasztás zavara

A lipidémia tünetei

A tünetek eleinte egyáltalán nem feltétlenül jelentkeznek; a csökkent HDL-szintre és a többi vérzsír emelkedett szintjére véletlenül derül fény, többnyire laboratóriumi vérvizsgálat során, amelyen legalább kétévente egyszer célszerű részt venni a kezelőorvosnál.

Diagnosztika és kezelés

A kórisme felállításakor nagyon fontos az erek érintettségének ellenőrzése is, mivel ezek a szervezet emelkedett vérzsírszintje következtében „eltömődhetnek”. Emellett meg kell határozni a testtömegindexet, meg kell mérni a vérnyomást, és általánosan meg kell vizsgálni a test állapotát.

A laboratóriumi értékeknek így kell alakulniuk:

• koleszterin – 5 mmol/l alatt
• HDL – 1 mmol/l felett
• LDL – 3 mmol/l alatt
• trigliceridek – 1,7 mmol/l alatt

A lipidémia kezelése

• több mozgás
• az általános életmód javítása
• a zsíros ételek korlátozása
• vérzsírcsökkentő szerek
• vérnyomáscsökkentő szerek