Baker-ciszta a térdben

A térdízület az emberi test legösszetettebb ízülete. Számos olyan képlete van, amely tompítja a rezgéseket, és biztosítja a sima, folyamatos mozgást. Ha a térdhajlatban fájdalmas, kitapintható duzzanat jelenik meg, amely nyom, ráadásul a lábszár is megduzzad, akkor Baker-ciszta kialakulásáról beszélünk; ez a térdízület ízületi tokjának folyadékkal telt kiboltosulása. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nevét William Baker doktorról kapta, aki ezt a betegséget elsőként írta le már 1877-ben. Néha popliteális cisztának is nevezik, mivel a térdhajlat orvosi neve fossa poplitea. 

A kialakulás okai

A Baker-cisztának lényegében két kialakulási oka van, és ezek szerint elsődleges és másodlagos Baker-cisztára osztjuk.

Elsődleges Baker-ciszta

A Baker-ciszta néha akkor is kialakulhat, ha a térdízülete teljesen egészséges; a Baker-cisztának ezt a fajtáját elsődleges vagy idiopátiás Baker-cisztának nevezik. Az idiopátiás szó az orvostudományban olyan állapotot jelent, amely ismeretlen okból alakult ki. Az elsődleges Baker-ciszta leggyakrabban fiatalabb felnőtteknél és gyermekeknél fordul elő. Az orvosok úgy vélik, hogy az elsődleges Baker-ciszta azért képződik, mert a térdhajlatban összeköttetés van a térdízület és a popliteális nyáktömlő között, és ennek köszönhetően az ízületi folyadék a térdízületből a popliteális nyáktömlőbe juthat. Az feltöltődik, és így keletkezik a Baker-cisztaként ismert duzzanat.

Másodlagos Baker-ciszta

Ha a Baker-ciszta a térd valamely betegségének szövődményeként alakul ki – ez lehet például artritisz, artrózis vagy a meniszkuszporc szakadása –, akkor a Baker-cisztát másodlagosnak nevezik. A Baker-cisztának ez a fajtája a leggyakoribb, és a károsodott térdben túlzott mennyiségben termelődő ízületi folyadék talaján jön létre, ami megnöveli a nyomást a térdízületen belül, és feszíti az ízületi tokot. Ez egy idő után kiboltosul a térdhajlatba, és így keletkezik az ízületi folyadékkal telt másodlagos Baker-ciszta. A másodlagos Baker-ciszta leggyakrabban degeneratív ízületi betegségben szenvedő idősebbeknél, térdízületi sérülés utáni sportolóknál, idült térdpanaszokkal élőknél, illetve a térdízület gyulladásának szövődményeként alakul ki.

A Baker-ciszta tünetei

A Baker-ciszta leggyakoribb tünete a térdhajlatban jelentkező duzzanat, és néha az egész térd megduzzadása is bekövetkezhet. A Baker-ciszta további gyakori tünetei közé tartozik a térdízület környékén jelentkező fájdalom. Ha a Baker-ciszta nagy, a láb térdben való behajlításának nehézségével és a térdhajlatban érzett nyomással jelentkezik, főként felálláskor. Előfordul, hogy egyes Baker-cisztával élőknek semmilyen panaszuk, tehát semmilyen tünetük nincs, és gyakran nem is tudnak a betegségükről. Náluk a Baker-cisztát valamilyen térdprobléma véletlenszerű vizsgálata során fedezhetik fel.

Diagnosztika

Baker-ciszta gyanúja esetén az orvos először funkcionális és tapintásos térdvizsgálatot végez. Gyakran duzzanatot talál a térdhajlatban. Néhány idősebb ortopéd úgy vizsgál, hogy erős fénnyel átvilágítja a duzzanatot, és ha a fény átjut a duzzanaton a másik oldalra, az arra utal, hogy folyadékkal telt, ami azt jelenti, hogy ciszta van a térdben. A legfontosabb diagnosztikai módszer azonban az ultrahangvizsgálat. Ez nemcsak megjeleníti a Baker-cisztát, hanem segít kizárni a mélyvénás trombózist is. Ha az orvos meg akar bizonyosodni arról, hogy nem sérültek vagy szakadtak-e el a szalagok vagy a meniszkuszok, mágneses rezonanciás vizsgálatra küldi.

Kezelés

Magának a Baker-cisztának a kezelése előtt fel kell deríteni és meg kell gyógyítani a ciszta kialakulásának alapvető okát, azaz azt a betegséget, amely a Baker-ciszta kialakulását előidézte.

A Baker-ciszta kezelésének alapvető módjai a következők:

Punkció

E beavatkozás során a Baker-cisztát vastag, üreges tűvel megszúrják, és leszívják a tartalmát, ami gyors enyhülést hoz a fájdalomtól és a nyomástól. Néha meg kell ismételni a punkciót, mert a kiürített ciszta újra feltöltődik, és ismét le kell szívni. Ezt a beavatkozást meglehetősen gyakran ultrahang-ellenőrzés mellett végzik.

Kortikoszteroid-injekció

Az orvos néha a punkció után kortikoszteroidot fecskendez az érintett területre, amely enyhíti a fájdalmat és a gyulladást, de nem akadályozza meg a ciszta újbóli kialakulását vagy feltöltődését.

A ciszta sebészi eltávolítása

Nagy ciszták, illetve olyan ciszták esetén, amelyek erős fájdalmat okoznak, és amelyeket más módszerekkel nem sikerült meggyógyítani, sebészi beavatkozásra kerül sor. E beavatkozásnál minimálisan invazív módszereket alkalmaznak, azaz artroszkópos beavatkozásokat, amelyeket néha kulcslyukműtétnek is neveznek, és amelyek során a térdízület és a Baker-ciszta közötti összeköttetést sebészileg elzárják. A sebészi megoldást gyakran olyan esetekben választják, amikor a Baker-ciszta a szalagok vagy a meniszkuszok szakadásának (a térdízület sérüléses károsodásának) szövődményeként alakult ki. A cisztát teljesen eltávolítják, és egyúttal helyreállítják az elszakadt szalagot vagy meniszkuszt.  

A Baker-ciszta szövődményei

A Baker-ciszta leggyakoribb szövődménye a megrepedése. Ha ez bekövetkezik, a ciszta tartalma a környezetébe ömlik, és nyomni kezdi a lábszárizmokat. Ez duzzanatot, bőrpírt és viszketést okoz. A Baker-ciszta megrepedésének tünetei nagyon hasonlítanak az alsó végtag mélyvénás trombózisának tüneteihez, amely azonban az alsó végtagi vénák vérrögös elzáródásából ered. És mivel a mélyvénás trombózis nagyon súlyos betegség, amelynek szövődményei életveszélyesek, alapos ultrahangvizsgálatot kell végezni, hogy a vénás trombózist ki lehessen zárni.