Fájdalom a bal borda alatt

A bal borda alatti fájdalom sokakban fölösleges szorongást kelt: mivel a szív a bal oldalon van, sokan automatikusan vele hozzák összefüggésbe. Valójában a bal bordaív alatt egész sor szerv zsúfolódik össze, és az ezen a területen jelentkező panaszok túlnyomó többsége az emésztőrendszerből vagy közvetlenül a mellkasfalból ered. Néhány ok azonban nehezen tűr halasztást, ezért érdemes tudni, mi különbözteti meg őket.

Mi minden található a bal bordaív alatt

Közvetlenül a rekeszizom alatt helyezkedik el a lép, ez az ököl nagyságú szerv, amely olyan magasan fekszik, hogy normális körülmények között a bordák teljesen fedik. Mellette található a gyomor, a hasnyálmirigy farki része, mögöttük pedig, közelebb a háthoz, a bal vese a mellékvesével. A vastagbél éppen ezen a helyen fordul meg, az úgynevezett lépi hajlatban, felülről pedig a rekeszizom zárja le a területet a bal tüdő alsó lebenyével és a mellhártyával. A szív magasabban fekszik, alsó fala azonban határos ezzel a tájékkal – ezért van az, hogy a szívpanaszok néha olyan fájdalommal jelentkeznek, amelyet az ember a has felső részén érez.

Leggyakoribbak az emésztőrendszeri okok

A legáltalánosabb magyarázat a gázok felgyülemlése a vastagbél lépi hajlatában. Ebben a megtört lefutású szakaszban a gáz könnyen megreked, és az általa kiváltott nyomás meglepően éles lehet; jellemzően a testhelyzettel változik, és szelek távozása vagy székletürítés után enyhül. Hasonlóan gyakori a gyomorból kiinduló fájdalom – a gyomornyálkahártya gyulladása vagy gyomorfekély esetén rendszerint az étkezéshez kötődik: utána vagy rosszabbodik, vagy éppen ellenkezőleg, egy időre alábbhagy. Társulhat hozzá gyomorégés, hányinger vagy már kis adag után jelentkező teltségérzet.

A lép

Az egészséges lép nem fáj. Nyomás vagy tompa fájdalom a bal bordaív alatt csak akkor jelentkezik, ha a szerv megnagyobbodik és megfeszíti a tokját – jellemzően fertőző mononukleózisban, de a vérképzőrendszer betegségeiben vagy májcirrózisban is. A megnagyobbodott lép egyben sérülékenyebb is, ezért mononukleózis esetén néhány hétig nem ajánlottak a kontaktsportok.

Különös figyelmet érdemel a lépinfarktus, vagyis a lép egyik erének elzáródása. Egy egyetemi kórház tízéves áttekintése kimutatta, hogy korántsem csak a klasszikus kockázati tényezőkkel rendelkezőket érinti, és emiatt gyakran nem is gondolnak rá; hirtelen, éles fájdalommal jelentkezik a bal borda alatt, sokszor lázzal. Hasi sérülés után – néha akár látszólag jelentéktelen után is – gondolni kell a lép megrepedésére. Figyelmeztető jel a bal vállba sugárzó fájdalom, amelyet a rekeszizom vér okozta ingerlése vált ki.

A hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy-gyulladás erős, a has felső részén jelentkező fájdalommal jelentkezik, amely gyakran övszerűen a hát felé sugárzik, és ismétlődő, enyhülést nem hozó hányás kíséri. A fájdalom hanyatt fekve erősödik, és a betegek rendszerint előrehajlással vagy összegömbölyödéssel könnyítenek rajta. Leggyakrabban epekő vagy alkohol áll a háttérében, és olyan állapotról van szó, amely kórházi ellátást igényel.

A bordák és a mellkasfal

Az ezen a tájékon jelentkező fájdalmak jelentős része egyáltalán nem a hasból, hanem az azt fedő falból ered. A bordák és a szegycsont közötti porcos kapcsolatok gyulladása vizsgálattal jól felismerhető: a fájdalom egy adott pont ujjal való megnyomásával kiváltható, és mozgásra vagy mély belégzésre erősödik. Kevésbé ismert az úgynevezett csúszóborda-szindróma, amelyben az alsó bordák kötőszövetes kapcsolata meglazul, és porcaik elugranak egymáson; a Seminars in Pediatric Surgery folyóirat áttekintő közleménye szerint jellegzetes kattanásról és olyan fájdalomról ismerhető fel, amely az ujjaknak a bordaív alá akasztásával megismételhető. Gyakran évekig nem ismerik fel, pedig jól kezelhető. Ugyanebbe a csoportba tartozik a szokatlan megerőltetés után meghúzódott bordaközi izom és az esés után megrepedt borda is.

A tüdő, a mellhártya és a szív

Ha a fájdalom a légzéssel jelentősen változik, és köhögés, láz vagy légszomj kíséri, mellhártyagyulladásról vagy az alsó lebeny tüdőgyulladásáról lehet szó. A belégzéskor jelentkező hirtelen fájdalom légszomjjal és szapora pulzussal együtt tüdőembóliára gyanús. És bár szívinfarktusban a has felső részén jelentkező fájdalom ritkább, mint a szegycsont mögötti nyomás, előfordul – különösen cukorbetegeknél, nőknél és idősebb betegeknél. A bal karba, a nyakba vagy az állkapocsba sugárzó, verejtékezéssel, hányingerrel és légszomjjal járó fájdalom ezért mindig a 112-es segélyhívó számra tartozik.

A vese

A bal veséből kiinduló fájdalom inkább hátul, az oldalban, a bordák alatt helyezkedik el. A vesemedence-gyulladást láz, hidegrázás és fájdalmas vizelés kíséri, a vesekólika ezzel szemben heves hullámokban érkezik, és lefelé, a lágyék és a nemi szervek felé sugárzik. Mindkettőre jellemző, hogy a fájdalom az ágyéktájék megütögetésére fokozódik.

Mikor ne várjon, és forduljon orvoshoz

Azonnali ellátást igényel a hirtelen, kegyetlen fájdalom, a has vagy a mellkas sérülése utáni fájdalom, a légszomjjal vagy szívdobogásérzéssel járó fájdalom, a vérhányás vagy a fekete, szurokszerű széklet, a magas láz hidegrázással, az ájulás, valamint a vállba vagy az állkapocsba sugárzó fájdalom. Akkor is indokolt vizsgálatra jelentkezni, ha a fájdalom néhány napnál tovább tart, felébreszt álmából, ok nélküli fogyás kíséri, vagy újra meg újra visszatér.

Hogyan keresi az orvos az okot

Döntő a panaszok leírása: az étkezéshez, a testhelyzethez és a légzéshez való viszony elkülöníti az emésztőrendszeri okot a mellkasfalból eredőtől. Ezt követi a has kitapintása és az ágyéktájék megütögetése, emellett vérkép, gyulladásos markerek, májfunkciós próbák és amiláz, vizeletvizsgálat, szíveredetű fájdalom gyanújakor pedig EKG. Az alapvető képalkotó módszer a hasi ultrahang, amely a lépet, a veséket és az epehólyagot is megítéli; csak tisztázatlan lelet vagy érrendszeri esemény gyanúja esetén következik komputertomográfia (CT). Számos okot pedig már maga a tapintásos vizsgálat is feltár, anélkül hogy bármilyen képalkotásra szükség volna. Általánosabb áttekintést a hasi fájdalomról szóló cikk nyújt, kapcsolódó téma a lép megnagyobbodása is.

Források:

• ČEŠKA, Richard a kol. Interna. 4. přepracované a rozšířené vydání. Praha: Triton, 2026. 1088 s. ISBN 978-80-7684-489-6.
• LUKÁŠ, Karel; ŽÁK, Aleš a kol. Gastroenterologie a hepatologie: učebnice. Praha: Grada, 2007. 380 s. ISBN 978-80-247-1787-6.
• SCHATTNER, Ami; ADI, Meital; KITROSER, Ella; KLEPFISH, Abraham. Acute Splenic Infarction at an Academic General Hospital Over 10 Years. Medicine (Baltimore), 2015, roč. 94, č. 36, s. e1363. DOI 10.1097/MD.0000000000001363.
• McMAHON, Lisa E. Slipping Rib Syndrome: A review of evaluation, diagnosis and treatment. Seminars in Pediatric Surgery, 2018, roč. 27, č. 3, s. 183–188. DOI 10.1053/j.sempedsurg.2018.05.009.
• KATZ, Philip O.; DUNBAR, Kerry B.; SCHNOLL-SUSSMAN, Felice H. a kol. ACG Clinical Guideline for the Diagnosis and Management of Gastroesophageal Reflux Disease. American Journal of Gastroenterology, 2022, roč. 117, č. 1, s. 27–56. DOI 10.14309/ajg.0000000000001538.