Vastagbélrák

A vastagbélrák világszerte az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés, és Magyarország azon országok közé tartozik, ahol előfordulása kiemelkedően magas. A háttérben elsősorban az egészségtelen, zsíros ételekben gazdag táplálkozás áll. A túlevés, a mozgáshiány, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás — mindezek a vastagbél sejtjeinek mutációját és az azt követő rákos burjánzást okozhatják.

Fontos szerepet játszik az örökletes hajlam is. Familiáris adenomatózus polipózis esetén például a daganat későbbi megjelenése csaknem biztosra vehető.

A vastagbélrák legelterjedtebb típusa a kolorektális karcinóma (a vastagbél adenokarcinómája). Leggyakrabban ötven év feletti embereknél fordul elő, és a férfiakat gyakrabban érinti, mint a nőket. Kiindulási helye többnyire a végbél és a szigmabél. A daganat továbbterjedhet a nyirokcsomókba, a véráram útján pedig a májat, a tüdőt és a csontokat támadja meg. A nagyobb daganat bélelzáródást okoz. A vastagbél további, lényegesen ritkább daganatai közé tartoznak a karcinoidok (a vékonybélben, a vastagbélben és a féregnyúlványban) vagy például a lipómák (a bél nyálkahártya alatti kötőszövetében).

Tünetek

A vastagbélrák egyik fő tünete a székletürítés megváltozása. A hasmenés székrekedéssel váltakozik, a székletben vér vagy nyálka jelenik meg. További tünet az étvágytalanság, az általános gyengeség és a fogyás. Hasi fájdalom nem feltétlenül jelentkezik. Bármilyen gyanú vagy az egyébként rendszeres székletürítés megváltozása esetén orvoshoz kell fordulni. Ha nincsenek is gyanús tünetek, ötvenéves kor felett akkor is ajánlott rendszeres szűrővizsgálatokon részt venni. Alattomos lehet az úgynevezett okkult (rejtett) vérzés, amikor a székletben lévő vér szabad szemmel nem látható. Kimutatására fájdalommentes székletvér-teszt szolgál. A betegség korai felismerése érdekében tapintásos vizsgálatot is végeznek.

Ha az orvos karcinóma gyanúját észleli, a beteget további vizsgálatra küldi, amely endoszkópiát és röntgenvizsgálatot foglal magában. A (endoszkópia vagy műtét során vett) minta szövettani elemzése adja meg a végső választ arról, hogy a daganat rosszindulatú-e vagy jóindulatú.

A vastagbélrák kezelése

A daganatot elsősorban műtéti úton kezelik. Ha a daganat a végbélben helyezkedik el, utána leggyakrabban kolosztómiát is végeznek, amelynek során a betegnek bélsztómát (kivezetést) alakítanak ki. A magasabban, például a vastagbél egyes szakaszain elhelyezkedő karcinómát eltávolítása után a két egészséges bélvég összevarrásával oldják meg. A műtét után kemoterápia is indulhat — ez a daganat kiterjedésétől és elhelyezkedésétől függ. Ha a beteg időben felismeri a betegséget, nagy esélye van a gyógyulásra.

Megelőzés

A betegség kialakulását megfelelő táplálkozással kedvezően befolyásolhatjuk. Az étrend legyen gazdag friss gyümölcsben és zöldségben, szerepeljen benne hal. A hús és más élelmiszerek konyhai feldolgozása legyen minimális. A grillezés, a sütés, a pirítás vagy a füstölés megfosztja az élelmiszereket tápanyagaiktól, és elősegíti káros anyagok keletkezését. Fontos a rendszeres rostbevitel is, amely növeli a széklet tömegét, és ezzel segíti a rákkeltő anyagok kiürülését a szervezetből. Az alkohol és a cigaretta korlátozása, de leginkább teljes elhagyása magától értetődő. Örökletes betegségeknél, mint a familiáris adenomatózus polipózis, megelőzésként gyakran a teljes vastagbelet eltávolítják. Kerülnünk kell az elhízást is, és ügyelnünk kell az elegendő testmozgásra.