Kórszövettani vizsgálat
A kórszövettani vizsgálat olyan vizsgálati módszer, amely lehetővé teszi a kórisme vagy a daganatos betegség kiterjedésének végleges megállapítását.
A mintavétel vagy műtét során nyert gyanús szövetet a levett minta különleges előkészítése után a kórszövettannal foglalkozó orvos – a patológus – alaposan megvizsgálja. Az esetek túlnyomó többségében ezután megállapítható, hogy valóban daganatról van-e szó, és pontosan milyen típusú daganatról.
A vizsgálat menete
A vizsgálandó anyagot úgy dolgozzák fel, hogy nagyon vékony szeleteket lehessen belőle készíteni, amelyeket tárgylemezre helyeznek és megfestenek. A patológus ezután mikroszkóppal vizsgálja ennek az anyagnak a tulajdonságait. Ha daganat jelenlétét tárják fel, további vizsgálatokat is végeznek, amelyekkel meghatározott molekuláris szerkezetek (például biomarkerek) különféle tulajdonságait vagy egyes meghatározott gének mutációinak előfordulását értékelik. E vizsgálatoknak köszönhetően pontosítható a daganat típusa, ami nagyon fontos a megfelelő kezelési eljárás megválasztásához.
Mintavétel a szövettani vizsgálathoz
A mintavétel módja attól függ, hogyan lehet a mintát a lehető leggyorsabban és legkíméletesebben levenni, hogy ne sérüljenek a szövetek. A biopszia során ezenfelül ügyelni kell arra, hogy a mintavétel fájdalmatlan és a beteg számára kíméletes legyen. A levett minta térfogata rendszerint nem nagyobb 1 cm3-nél.
Mit mutat meg a vizsgálat?
- Ez a vizsgálat vagy megerősíti, vagy teljes mértékben kizárja a daganatos betegséget.
- A műtétből származó összefüggő mintáknál a kóros góc és a környezete viszonya is vizsgálható, ami lényegében a betegség kiterjedését jelenti.
A minta viselkedése a levétel után
Amint a szövetek elválnak a szervezettől, működésük a sejt ellen fordul, és megindul az úgynevezett autolízis. A levett mintát ekkor nagyon gyors romlás fenyegeti, ezért feltétlenül gondoskodni kell szerkezetének megőrzéséről rögzítés útján.
A rögzítés úgy történik, hogy az anyagot rögzítőoldatot tartalmazó edénykébe helyezik, amelynek térfogata azonban legalább hússzorosa kell, hogy legyen a minta térfogatának. Ezután az edénykét címkével látják el, amelyen a mintát azonosító adatok szerepelnek. Az edénykével együtt el kell küldeni a szövettani anyagra vonatkozó, kitöltött kísérőlapot is. Mindezt a szövettani laboratórium kapja meg, ahol a mintát nyilvántartásba veszik, majd feldolgozzák.
