Kéz

A kéz (manus) a felső végtag törzstől legtávolabbi (legdistalisabb) része. Segítségével képes az ember tárgyakat kezelni. A kéz elsődleges megnyilvánulása a fogásra való képessége, amelyet a többi ujjal szembefordítható hüvelykujj tesz lehetővé.

A kéz felépítése

A kéz csontváza három szakaszra oszlik: a kéztőre (carpus), a kézközépre (metacarpus) és az ujjpercekre (phalanges). A kéztőcsontok és ízesüléseik a kéz teljes hosszának körülbelül egyhatodát teszik ki, a kézközép kéthatodát, az ujjak pedig a fennmaradó háromhatodát.

Kéztőcsontok

A kéztőcsontok (ossa carpi) nyolc csont két hosszanti sorát alkotják, amelyek alakja igen változatos.

A kéztőcsontok felépítése

A proximalis sort a következők alkotják:

• sajkacsont (os scaphoideum)
• holdascsont (os lunatum)
• háromszögcsont (os triquetrum)
• borsócsont (os pisiforme)

A fent felsorolt négy kéztőcsont pro­ximalis sorának (az os pisiforme kivételével) az alkar felé domború ízületi felszínei vannak, amelyek együttesen ellipszis alakú ízületi fejet alkotnak. Ez illeszkedik az orsócsont (radius) distalis végének homorú felszínébe. A kéztőcsontok szélső (distalis) sora felé néző ízületi felszínek alakjuknál fogva a lateralis (oldalsó) oldalon ízületi fejet (sajkacsont), a medialis (középső) oldalon pedig ízületi vápát (holdascsont és háromszögcsont) képeznek.

A distalis sort a következők alkotják:

• nagy sokszögletű csont (os trapezium)
• kis sokszögletű csont (os trapezoideum)
• fejescsont (os capitatum)
• horgascsont (os hamatum)

Ennek a négy csontból álló distalis sornak ellentétes irányba néznek a proximalis ízületi felszínei. Az ebben a csontsorban lévő ízületi felszínek a kézközépcsontokkal való ízesülésre szolgálnak, és csaknem laposak. Ugyanígy laposak a szomszédos kéztőcsontok egymás felé néző oldalsó felszínei is.

A kéztőcsontok egyenként

A sajkacsont kis bőr alatti dudorként tapintható ki, az orsócsont tüskeszerű nyúlványa alatt.

Az os capitatum  és az os naviculare  a leggyakrabban törő kéztőcsontok közé tartozik. Ennek a csontnak a törései nagyon rosszul gyó­gyulnak, mert felszínének nagy részét ízületi porc borítja, ezért a sajkacsontba csak korlátozott számú tápláló ér jut, amelyek a háti oldalon lépnek be a csontba.

A kézközépcsontok (ossa metacarpalia) egységes felépítésűek és hasonló alakúak. Öt hosszú csontról van szó, amelyek a kéz csontvázának középső részét alkotják.

A csontok felépítése

Valamennyi kézközépcsont alapból, fejecsből és testből áll. Az alapok kocka alakúak, a testek lekerekített háromszög keresztmetszetűek, a fejecsek oldalt laposak, distalis ízületi felszínük pedig gömbölyded. A harmadik kézközépcsont jellegzetes, mivel az alapjából a hüvelykujj felőli oldalon tüskeszerű nyúlvány emelkedik ki.

Ujjpercek

Az ujjpercek (phalanges) alkotják az ujjak vázát. Alapjuk széles, testük karcsú, fejecsük csigaszerű. A hüvelykujjnak csak két perce van, az alap- és a végperc, a többi ujjnak három perce van.

A csontok felépítése

A leghosszabb az alapperc, valamivel rövidebb a középső perc, és a legrövidebb a végperc.