Tüdőrák

A tüdő rosszindulatú daganatai a gyakoribb ráktípusok közé tartoznak. Előfordulásuk az 55–65 éves férfiak korcsoportjában a legmagasabb.

A kialakulás okai

Ennél a ráktípusnál egyértelmű az összefüggés a dohányzással. Azoknak csaknem 90%-a, akik tüdőrákban betegedtek meg, dohányos vagy egykori dohányos. Napi 20 cigaretta elszívása 10 éven át 50-szeresére növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát.

További tényezők például az ionizáló sugárzás, az azbeszt, a radon és a tüdőfertőzések…

A tüdődaganatok felosztása

A tüdődaganatok két csoportba sorolhatók:

• Kissejtes tüdőkarcinómák – gyors növekedés és áttétképzés jellemzi őket. Sebészi megoldás ebben az esetben rendszerint nem javallt. A daganat érzékeny a kemoterápiára és a sugárkezelésre.
• Nem kissejtes (nagysejtes) tüdőkarcinómák – lassabban, de terjeszkedőbben nő. Kevesebb áttétet ad. Kezelésére a sugár- és a kemoterápia mellett sebészi módszereket is alkalmaznak.

Van még egy csoport, mégpedig:

• A tüdő másodlagos rosszindulatú daganatai – a test más daganataiból származó tüdőáttétek. Leggyakrabban a vastagbélből, a veséből, a méhből, a heréből, a csontokból, melanómából stb.

A tüdőrák tünetei

A daganatos betegségeket nem fajlagos tünetek kísérik, mint az emelkedett testhőmérséklet, a fáradtság, a fogyás, a mellkasi nyomásérzés és a légszomj.

A tüdőrákot kísérő fajlagos tünetek például a daganat elhelyezkedésétől függenek.

A központi elhelyezkedésű daganatoknál köhögés, vérköpés, sípoló légzés jelentkezhet, amikor a fő légutak beszűkülnek, továbbá a hörgő elzáródásából (szűkületéből, eltömődéséből) eredő tüdőgyulladás, felső üresvéna-szindróma és egyebek.

Áttétek esetén a tünetek az érintett szervhez kapcsolódnak.

Az áttétképzés

• az agyba fejfájást és látászavarokat okoz…
• a csontokba vérszegénységhez, a vérképzés zavarához vezet
• a májba sárgasággal szokott végződni stb.

A tüdőráknál gyakran találkozunk paraneopláziás szindrómával is, amikor a daganatszövet hormonokat vagy azokhoz hasonló anyagokat termel.

Diagnózis

A kórelőzmény felvételén és a vérvételen kívül – amelyben a gyulladás jelei és a daganatjelzők (kromogranin, NSE, CEA, CYFRA-21, kreatin-foszfokináz, TPA, SCCA) is észlelhetők – a tüdőrák diagnosztikájának legfontosabb részét a képalkotó módszerek jelentik.

Ide tartozik a szokásos röntgen, a CT, az MRI, valamint a bronchoszkópia, amely lehetővé teszi a hörgőkbe való betekintést és a mintavételt szövettani vizsgálatra. Erre a daganat típusának és az azt követő kezelési eljárásnak a meghatározásához van szükség.

A tüdőrák kezelése

A kezelés mindig a daganat típusától, de kiterjedésétől – méretétől, a nyirokcsomó- és szervi áttétek jelenlététől stb. – is függ. Természetesen figyelembe veszik a beteg általános állapotát is.

A szokásos eljárások:

• Sebészi kezelés – amelynek feladata a daganat eltávolítása (radikális műtét); különböző kiterjedésű reszekciót végeznek, de akár a teljes tüdőfél eltávolítására (pneumonektómia) is sor kerülhet. Az áttétekkel érintett nyirokcsomók is eltávolíthatók.
• Sugárkezelés – akkor választják, ha nem lehet sebészileg beavatkozni és a daganatot radikálisan eltávolítani. Alkalmazható a kiegészítő kezelés szakaszában vagy a palliatív ellátásban is a fájdalom enyhítésére a daganat kisebbítése révén. A tüdőrák célzott sugárkezelése körülbelül 4–6 hétig tart, a besugárzás naponta történik. Alkalmazható külső besugárzás, de brachyterápia is, amikor a sugárforrást bronchoszkóp segítségével közvetlenül az érintett helyre vezetik.
• Kemoterápia – ezt a kezelési módszert főként a kissejtes tüdőrákoknál alkalmazzák, olyan típusoknál, ahol nem lehet radikális sebészi eltávolítást végezni, valamint a távoli áttétek elpusztítására. A citosztatikus kezelést a betegre szabják. Rendszerint többféle citosztatikumot alkalmaznak egyszerre.

Az egyes módszereket többnyire kombinálják, hogy a lehető legjobb eredményt, azaz a beteg teljes gyógyulását érjék el.

A tüdőrák kezelése természetesen sok mellékhatással jár.

Prognózis

A tüdőrák kezelés nélkül mindig halálos. Minél korábban állítják fel a diagnózist, annál jobb a prognózis. A kissejtes karcinómánál a prognózis általánosságban rossz, az ötéves túlélés körülbelül 20%.

A nem kissejtes tüdőrákoknál főként a daganat kiterjedése és teljes eltávolításának lehetősége játszik szerepet; a kilátások azonban jobbak, mint a kissejtes karcinóma esetében.

A kezelés befejezése után is szükséges a beteg nyomon követése. Rendszeres időközönként ellenőrzésre jár, hogy a betegség esetleges kiújulását időben fel lehessen fedezni. A kezelés befejezését követő első évben 3 havonta szokás járni, az időközök ezután fokozatosan hosszabbodnak.