A lábszár és a boka törése

A csonttörés semmiképp sem kellemes dolog. Különösen akkor, ha az alsó végtagok területén bekövetkező törésről van szó, amelyeket többnyire nagy duzzanat és a szokásos mozgásra való képtelenség kísér. A lábszár, és főként a boka területén bekövetkező törés bonyolult szokott lenni, és többnyire nem megy sebészi beavatkozás és kórházi kezelés nélkül.

A törések fajtái

• Nem teljes (csak repedés = fissura)
• Teljes
• Nyílt vagy zárt
• Darabos
• Kóros (például daganattal, gyulladással vagy csontritkulással legyengített csont törése)
• Fáradásos (egészséges csontra ható ismétlődő terhelés – menetelési törés)

Diagnosztika és tünetek

A törés nagy fájdalmassággal (amely mozgásra fokozódik), beszűkült akaratlagos mozgással és a végtag alakjának megváltozásával (rövidülés, látható deformitás) jelentkezik; kóros mozgathatóság is megjelenhet a törés helyén. A gyakori tünetek közé tartozik a krepitáció is – a csontdarabok súrlódása által keltett hang –, valamint a duzzanat és a bevérzés.

A diagnózis ebben az esetben teljesen egyértelmű. A röntgenfelvétel mindig pontosan megmutatja, milyen törésről van szó, és milyen kiterjedésű.

Kezelés

A törés kezelése történhet konzervatívan – repozíció (kézzel végzett helyreigazítás, a megfelelő helyzetbe való visszahelyezés extenzióval), retenció (rögzítés, mozgásképtelenné tétel például gipszkötéssel, gipszsínnel, ortézissel, extenzióval, tapasszal), majd rehabilitáció (a működés helyreállítása tornával). Történhet sebészileg is, amikor úgynevezett oszteoszintézist végeznek: a csontdarabokat idegen anyaggal (csavarokkal, lemezekkel, szegekkel, drótokkal) egyesítik.

Azoknál a betegeknél, akiket nem lehet megoperálni, és a lábszár- vagy bokatörés súlyos, úgynevezett extenzióhoz folyamodnak (a csontdarabok húzással történő, hosszabb ideig tartó helyreigazításáról van szó). Külső – tapaszos (3-5 éves gyermekeknél) – és belső formára oszlik, ahol drótot, szeget vagy fémkapcsot használnak.

A lábszár és a boka rehabilitációja

A rehabilitáció a lábszár- és bokatörésnél nagyon fontos, és már a műtét után elkezdődik, amikor a beteget megfelelő helyzetbe kell állítani. Különleges rehabilitációt végzünk – a szándékosan rögzített ízületek mozgásának helyreállítását, a működések helyreállítását és az elsorvadt izomzat erősítését. A rehabilitáció kezdetei fájdalmasak lesznek, és az első napokban a lábnak teljesen mozdulatlannak kell lennie. Ezután lépnek színre a szakosodott gyógytornászok, akik megmutatják, hogyan kell tornázni.