Depresszió

Egyéb elnevezések: depressio, hangulatzavar

Betegségek ezzel a tünettel

Bipoláris affektív zavar Wilson-kór

Vizsgálatok és beavatkozások

A X. agyideg ingerlése

A depresszió nagyon összetett lelki betegség, amely az egyén tartósan nyomott hangulatában nyilvánul meg. Ennek hátterében az agyban zajló kémiai folyamatok megváltozása áll, gyakran betegség, tartós stressz vagy lelki megrázkódtatás következtében.

Depresszió

A depresszió tünetei

A depresszióban szenvedő emberek nagyon gyakran megváltoztatják a környezetükhöz való hozzáállásukat. Új módon kezdik szemlélni családjukat, munkájukat vagy a saját életükben elért eredményeiket. Még ha a valóságban nem is így van, az érintett magányosnak érzi magát, és szorongás gyötri. A betegség során teljesen megváltozik a lelki élete. Csökken az önbizalma, ok nélküli bűntudat és az értéktelenség érzése jelentkezik, de testi problémák is fellépnek. A depressziós emberek nehezen alszanak el, vagy elalszanak ugyan, de ébredés után nem érzik magukat kipihentnek, a fáradtság szinte egész nap fennáll, memóriazavarok jelentkeznek, bármilyen tevékenység rövid idő után kimeríti őket, kerülni kezdik a társaságot, nem érdeklődnek a körülöttük zajló események iránt, és fokozatosan magukba zárkóznak. Egy ilyen emberrel egy idő után nehéz a beszélgetés.

A depresszió bárkinél megjelenhet, beleértve a gyermekeket is, de leggyakrabban a felnőtteket érinti, mégpedig 25 és 40 éves kor között. Nem ismert, miért, de a nők akár 25%-a szenved depresszióban, míg a férfiaknak csak 12%-a. Sajnos a mai orvostudomány sem tudja pontosan meghatározni, miért alakul ki a depresszió egyes embereknél, másoknál pedig nem. Egyelőre csak feltételezik, hogy a betegség a szerotonin nevű hatóanyag hiánya miatt jön létre. Gyakori kiváltó mechanizmus a rövid időn belül bekövetkező rossz események sorozata. Fiatalabbaknál például az iskolából való kizárás, az otthon kényszerű elhagyása, a partner elvesztése. Idősebbeknél ez lehet a munkahely elvesztése, az önmegvalósítás ebből fakadó ellehetetlenülése és a társ halála.

A körülmények azonban ennél sokkal többfélék lehetnek, vagy éppen egyik sem a fentiek közül. Az emberek akkor is depresszióba eshetnek, ha saját környezetük (iskolatársak, család…) tartósan azt az érzést táplálja bennük, hogy értéktelenek, feleslegesek. Gyakran betegszenek meg így azok, akik kevésbé ellenállóak a stresszel szemben, és érzékenyebbek a lelki hatásokra.

Depressziót válthatnak ki egyes gyógyszerek is. Ebben az esetben ezt a tényt közölni kell az orvossal, és tanácsot kell kérni a gyógyszerek másikra cseréléséről. Az alkohol és a különféle drogok (kávé, cigaretta, extasy, heroin…) szintén kiválthatnak depressziót. A betegek gyakran mondják, hogy ezek az anyagok segítenek nekik elfelejteni a gyötrelmeiket, ez az állapot azonban csak átmeneti, és végső soron még inkább elmélyíti a depressziót. Depresszió alakulhat ki sérülések vagy hosszan tartó betegségek után is.

A depresszió kezelése

A valódi depresszió napjainkban azon kevés betegségek egyikévé válik, amelyekből az ember a legrosszabb tapasztalatokat viszi magával. Nem könnyű felismerni, és a beteg érdektelensége miatt gyakran nagyon nehezen kezelhető. A lehető legrövidebb időn belül szakemberhez kell fordulni, aki ez esetben pszichiáter, nem pedig neurológus, mivel a depresszió olyan betegség, amely elsősorban az ember lelki oldalát érinti. A tünetek figyelmen kívül hagyása és az így megbetegedett ember eltaszítása akár öngyilkosságához is vezethet.

Szerző: Lenka KlabochováKözzétéve: 2012. 04. 09. · Frissítve: 2026. 08. 02.

Ez is érdekelheti