Szinovitisz

A szinovitisz az ízület ízületi hártyájának, azaz az úgynevezett szinóviának a gyulladása. Ez a hártya béleli ki az ízület belsejét, és egyben termeli az ízületi nedvet, azt a sűrű folyadékot, amely folyamatosan keni az ízületet, és ezzel csökkenti a súrlódást az ízfelszínek, valamint egyes inak között a mozgás során. 

A szinóvia az ízületi tok belsejét bélelő kötőszövet. Az ízület szerkezetét az ízületi tok alkotja, amely körülveszi az ízületeket. Ezek közé az ízületek közé tartozik a kéz, a csukló, a könyök, a váll, a láb, a boka és a térd. A tok külső, kemény és belső, lágy rétegből (szinóvium) áll.

A szinovitisz okai

Egészséges és aktív embernél a szinovitisz kialakulásának leggyakoribb oka az ízületek túlzott igénybevétele. Főként sportolóknál fordul elő, vagy olyanoknál, akik gyakran végeznek megterhelő mozdulatokat, például guggolást vagy nehéz tárgyak emelését.

Gyakran kialakul rheumatoid és pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladásnál, sérülésnél, köszvénynél vagy szisztémás betegségnél, mint amilyen a lupus erythematosus.

A szinovitisz emellett gyakran alakul ki azoknál, akik valamilyen típusú gyulladásos ízületi gyulladásban szenvednek. Náluk a szinóvia túlzott burjánzása a kóros immunválasz része, amelynek során a szervezet tévesen idegen anyagként azonosítja saját porcát, és úgy ítéli meg, hogy azt el kell távolítani.

A porc pusztulása ezt követően károsítja az ízfelszínt, és kialakul az ízületi gyulladás minden formájára jellemző merevség és fájdalom. Az ízületi gyulladás gyakoribb formája az osteoarthritis, amelynél viszont ez a fajta gyulladásos reakció nem fordul elő.

Az ízületi hártya gyulladásának tünetei

A szinovitisz fő tünete az úgynevezett artralgia, vagyis az ízületi fájdalom, amelyet duzzanat, melegségérzet és merevség kísér. Artralgia esetén az ízület környékén csontszövet-szaporulat is kialakul. A szinovitisznél a fájdalom rendszerint súlyosabb, mint amit az ízület látványa alapján feltételeznénk, vagyis szinovitisznél nem feltétlenül vannak szemmel látható jelei a fájdalmat okozó sérülésnek vagy duzzanatnak.

A tünetek általában csak rövid ideig tartanak, és a test legkülönbözőbb pontjain bármikor jelentkezhetnek. Ha azonban a szinovitisz oka az ízület túlzott igénybevétele, a fájdalom többnyire egyetlen helyen marad.

Diagnosztika

A szinovitisz kórisméjét reumatológus szakorvos állítja fel, aki a fájdalom okának meghatározására törekszik. Először azt tisztázza, hogy a fájdalom közvetlenül az ízület belsejéből ered-e – ez igazolja a valódi szinovitiszt –, vagy inkább az inak gyulladása okozza, amelyet tendinitisznek neveznek. A pontos diagnózis felállításához gyakran képalkotó vizsgálatokra van szükség, például mozgásszervi ultrahangra vagy MR-vizsgálatra.

Kezelés

A szinovitisz kezelése mindig az októl függ. A kezelésben gyulladáscsökkentő gyógyszereket alkalmaznak, a nem szteroid gyulladáscsökkentőktől a kortikoszteroidokig.

A vény nélkül kapható nem szteroid gyulladáscsökkentők, például az ibuprofén, segíthetnek csökkenteni a fájdalmat és a duzzanatot annál a szinovitisznél, amelyet gyulladásos ízületi gyulladás vagy sérült ízület okoz.

Azokat a betegeket, akik erre a kezelésre nem reagálnak, ortopéd sebészhez irányíthatják, hogy megbeszéljék vele az úgynevezett szinovektómiát, amely eljárás során a szinóvia nagy részét eltávolítják.