Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór az agy idült, degeneratív és előrehaladó (súlyosbodó) betegségei közé tartozik. A demencia leggyakoribb oka a középkorú és az idősebb lakosság körében.

Előfordulás

Az Alzheimer-kórban főként idősebbek szenvednek. A 65 év körülieknél az Alzheimer-kór körülbelül 2-3%-ot tesz ki; a 65 évnél idősebbeknél a betegek száma nő, ötévente megkétszereződik, így 80 éves kor körül már majdnem minden második embert érint ez a betegség.

Az Alzheimer-kór kialakulása

A betegség kialakulásának pontos oka nem ismert. Szerepet játszik azonban a genetika is. A kockázati tényezők közé tartozik az amiloid anyagcseréjének zavara és lerakódása, a szabad oxigéngyökök megnövekedett mennyisége és egyebek.

Formák

Az Alzheimer-kórnak két formáját különböztetjük meg, mégpedig aszerint, hogy a beteg milyen életkorában jelenik meg.

1. Korai kezdetű forma, amelynél az Alzheimer-kórhoz tartozó első tünetek 65 éves kor előtt jelentkeznek
2. Késői kezdetű forma, amelynél az Alzheimer-kór tünetei 65 éves kor után jelentkeznek.

A betegség lefolyása, tünetek

A betegség folyamán az agy egyes részeiben elpusztulnak az idegsejtek – az agysejtek. Az agy sorvad, ráadásul plakkok képződnek, amelyeket béta-amiloid alkot. Ezek az elváltozások az értelmi képességek, a logikus gondolkodás, a megjegyzés és a kapcsolattartás képességének hanyatlásához vezetnek. A betegek fokozatosan elveszítik készségeiket és szokásaikat. A beteg mások segítségére szorul.

Az Alzheimer-kór alattomosan jelentkezik; 3 szakaszra oszthatjuk.

1. Az Alzheimer-kór kezdeti szakaszát az új információk megtanulására, megjegyzésére és felidézésére való képesség zavara jellemzi. Szokásos „feledékenységként" jelentkezik. A beteg teljesen önellátó.
2. A középső szakasz a régebbi információk megjegyzésére és felidézésére való képesség egyre mélyülő romlásában nyilvánul meg. Tájékozódási zavar is jelentkezik, a beteg elfelejti, hol lakik, hol van, hozzátartozói nevét stb. Az Alzheimer-kór e szakaszában lévő beteg már nem teljesen önellátó.
3. A súlyos szakaszt, amelybe a beteg 7–14 év alatt jut el, már az emlékezet teljes elvesztése kíséri; a beteg csak töredékeket képes felidézni, semmi újat nem tud megtanulni, nem ismeri fel a hozzátartozóit, teljesen önellátásra képtelen. 

Az Alzheimer-kórban szenvedőknél nemcsak az emlékezet zavara áll fenn, hanem romlanak a megismerő működések is, beszédzavarok, tájékozódási zavarok és a döntési képesség zavarai jelentkeznek. Megváltozik azonban a beteg lelkiállapota is: szorongó, agresszív lehet… Az Alzheimer-kórhoz alvászavarok is tartoznak, egyeseknél epilepsziás rohamok is, a súlyos szakaszban pedig inkontinencia is jelentkezik. A betegség a beteg halálával végződik.

Diagnosztika

Ahhoz, hogy Alzheimer-kórról beszélhessünk, a betegnek teljesítenie kell a következő feltételeket:

1. jelen kell lennie az emlékezet zavarának,
2. elő kell fordulnia legalább egy tünetnek a felsoroltak közül:
   1. az elvont gondolkodás zavara – a beteg nem képes fogalmakat meghatározni,
   2. az ítélőképesség és a tevékenység megtervezésére való képesség zavara,
   3. beszédzavar, a tevékenységek végzésére való képesség zavara, térbeli tájékozódási zavar stb.
3. a megismerő működések zavarai és a beteg napi tevékenységeinek akadályozottsága,
4. a képességek terjedelmének hanyatlása a korábbi készségekhez képest.

Emellett pszichológiai teszteket, pszichiátriai vizsgálatot stb. végeznek.

A romló állapot és emlékezet esetén más okokat is ki kell zárni, ezért szokásos vizsgálatokat is végeznek, mint a vérvétel és a vér, valamint a vizelet elemzése, endokrinológiai vizsgálat, EKG, röntgen, EEG, lumbálpunkció; kizárják a fertőző betegségeket és egyebeket.

Az Alzheimer-kórnál célzottabb kiegészítő vizsgálatok az agy képalkotó vizsgálatai.

Ilyen például a CT vagy az MRI (mágneses rezonanciás vizsgálat). Ezek a módszerek megjelenítik az Alzheimer-kórra jellemző agysorvadást.

Bizonyosságot ezután az agy szövettani vizsgálata ad, amelyet azonban csak a beteg halála után végeznek el.

Az Alzheimer-kór kezelése

Az Alzheimer-kórban szenvedő beteg kezelése összetett. A gyógyszer nélküli eljárások közé tartozik:

• Olyan környezet kialakítása, amelyet a beteg jól ismer, ahol kizárhatók azok az elemek, amelyek veszélyeztethetnék; biztosítani kell számára az életszükségleteket, beleértve például az intézményekkel való kapcsolattartást.
• Lényeges a rehabilitáció is, amelyen például kézműves munkákat, mozgástevékenységeket, a kommunikáció gyakorlását, olvasást, írást és a tájékozódás gyakorlását értjük.
• Fontos a hozzátartozókkal való kapcsolattartás fenntartása is.

A gyógyszeres kezelés lehetőségei korlátozottak, és csak enyhítik és lassítják a betegség előrehaladását, illetve tompítják a tüneteket.

Adhatunk tehát a megismerő és szellemi működéseket támogató gyógyszereket, az agy vérellátását javító szereket, valamint olyan tüneteket enyhítő gyógyszereket, mint a depresszió, a szorongás és az alvászavarok, de a testi problémákra szolgálókat is – hashajtókat, fájdalomcsillapítókat és egyebeket.

Prognózis

Az Alzheimer-kór lefolyása egyénenként változó. A betegség tarthat 2-3 évig, de akár 20 évig is; az átlag azonban a felismeréstől számítva körülbelül 9 év, mire az érintett teljesen önellátásra képtelenné válik, és az állapot halállal végződik.