Fül

A fül a hallószerv, amely lehetővé teszi számunkra a hang érzékelését. A hang szilárd testek rezgésekor keletkezik, és hanghullám formájában terjed. A hanghullám az emberben hallásérzetet kelt. A létrejövő hang magasságát a hang frekvenciája, vagyis a másodpercenkénti rezgésszám határozza meg. Minél nagyobb ez a frekvencia, annál magasabb a hang. A nagy hullámhosszúságú hangok frekvenciája alacsony, és fordítva. Az emberi fül a 16–20 000 Hz frekvenciájú hangokat képes érzékelni. A tényleges tartományra főként az életkor van hatással. Az idősebb emberek például a magasabb frekvenciájú hangokat már nem hallják.

A fül felépítése

Külső fül (auris externa)

A következő három részt találjuk benne:

• fülkagyló (auricula) – a fül kezdete. Kagyló alakú rugalmas porc alkotja
• külső hallójárat (meatus acusticus externus) – 2,5 cm hosszú csövecske, amelyet hangvezető csatornának is neveznek. Porcos és csontos részből áll. Felszínén szőrszálak találhatók faggyúmirigyekkel, amelyek a fülzsírt termelik; ez védi a fület a kívülről érkező káros hatásoktól. A külső hallójárat feladata a hang felfogása és továbbítása a fül belseje felé.
• dobhártya (tympanum) – vékony kötőszövetes hártya, amely a külső és a középfül határát alkotja. A hang nyomáshullámának hatására rezgésbe jön, felerősíti a hangot, és továbbadja a középfülnek

Középfül (cavum tympani)

Az úgynevezett dobüreg, levegővel telt üregek rendszere, amelyek felszínét nyálkahártya borítja. A halántékcsontban helyezkedik el, és az Eustach-kürt révén kapcsolódik az orrgarathoz. Három apró, a dobhártyához csatlakozó hallócsontocska alkotja: a kalapács (malleus), az üllő (incus) és a kengyel (stapes). Ezek a csontocskák akár harmincszorosára erősítik a rezgéseket, és továbbítják azokat a belső fül folyadékához. Innen a hang a belső fül ovális ablakának hártyájára jut.

Belső fül (auris interna)

A halántékcsont csontos labirintusában helyezkedik el. Három félkörös ívjárat és tömlőcskék alkotják. Folyadék, perilimfa tölti ki, amelyben a hártyás labirintus (csiga) úszik. A csiga (cochlea) tartalmazza a Corti-szervet is, számos szőrsejttel. Ezt endolimfa tölti ki. Az ovális ablak rezgései megrezegtetik ezt a folyadékot, a folyadék pedig megrezegteti a szőrsejteket, azok végül olyan jeleket továbbítanak az agyba, amelyeket hangként érzékelünk.

A fül egyensúlyozó működése

A fül nem csupán a hang érzékelését szolgálja. Fontos szerepet tölt be a test térbeli helyzetének és mozgásának meghatározásában is. Ezt a belső fülben lévő egyensúlyozó szerv biztosítja. A test helyzetének érzékelését két, endolimfával telt tömlőcske, a mozgás érzékelését pedig a három félkörös ívjárat szolgálja.

A fül betegségei

A középfül és az orrgarat Eustach-kürt révén való összeköttetése főként a gyermekeknél okoz gyakori középfülgyulladást. Fülzúgás is előfordulhat. Az egyensúlyozó szervvel összefüggésben alakulnak ki a mozgásbetegségek, amelyek közül a legismertebb a tengeribetegség.