Dermatóma

A dermatóma a bőr viszonylag jól körülhatárolt területe, amelyet egyetlen gerincvelői ideg lát el. Ez a gerincvelői ideg vezeti az adott dermatómából az érzésre és a fájdalomra vonatkozó információkat.

Tizenkét háti, öt ágyéki és öt keresztcsonti ideg létezik, amelyeket a gerincvelői ideg dúcából eredő érzőidegsejtek irányítanak, és ezek az idegek teszik lehetővé az ember számára az érintés, a hőmérséklet, a fájdalom és a nyomás érzékelését.

Az emberi testben harminc pár dermatóma található, a koponyától egészen a lábujjakig. Ezek az idegek rokonságban állnak egymással, mivel az embrionális fejlődés során ugyanazokból a szomitacsoportokból származnak. A szomiták a velőcső két oldalán, az emberi fejlődés negyedik hetében kialakuló képletek.

A törzsön a dermatómák vízszintes sávoknak látszanak, és mindegyik sáv egy meghatározott ideggyökhöz tartozik. A karokon és a lábakon a sávok hosszantiak, ami magyarázatot ad arra, miért sugárzik a fájdalom olykor végig a karon vagy a lábon: éppen a dermatómát követi. A háti, a nyaki (cervikális), a keresztcsonti és az ágyéki idegek látják el idegrostokkal a test különféle dermatómáit. Például a láb hátsó felszínét olyan dermatóma borítja, amelyet az első keresztcsonti ideg lát el.

Az információk a bőr meghatározott területéről egyenesen az agyba jutnak. A dermatómák a has és a mellkas területén korongok sorozataként rendeződnek el, és minden korongot más gerincvelői ideg lát el. A végtagokon azonban ez másképp van. Itt a dermatómák a kar és a láb hossztengelye mentén futnak, ami azt jelenti, hogy minden végtag mindkét fele külön dermatómához tartozik.

A dermatómák típusai

A dermatómák négy szakaszra oszlanak: nyaki, háti, keresztcsonti és ágyéki dermatómákra. Valamennyi dermatómát az őt ellátó gerincvelői ideg szerint osztályozzák.

• Nyaki dermatómák – a nyak, a karok, a hát és a kéz bőrét látják el.
• Háti dermatómák – a kar belső felszínének, a hasnak, a mellkasnak és a hát középső részének a bőrét fedik.
• Ágyéki dermatómák – a derék, a láb elülső felszínének, a comb külső oldalának, valamint a láb alatti és feletti területeknek a bőrét idegzik be.
• Keresztcsonti dermatómák – a végbélnyílás és a nemi szervek környékének bőrét, a comb és a láb hátsó felszínét, valamint a lábikrát fedik, a talp külső szélének kivételével.

Klinikai jelentőség

Fontos tudni, hogyan működnek a dermatómák a klinikai gyakorlatban, hogy segítségükkel be lehessen határolni az idegekben vagy a gerincvelőben lévő elváltozásokat.

Ha bizonyos tünetek egy dermatómához köthető területen jelentkeznek (bőrirritáció, fájdalom, kiütés stb.), akkor ezt olyasmi is kiválthatja, ami az ideggyökkel függ össze. Például a porckorongsérv, amely az L5 ideggyököt nyomja, zsibbadást és fájdalmat okoz a talp alsó részén és az egész lábon.

A dermatómák nagyon hasznosak a különféle állapotok kórisméjének felállításához és az azt követő kezeléshez. A legfontosabbak közé főként a vírusos betegségek, a gerincvelő sérülései és a radikulopátia (a gerincben becsípődött ideg) tartoznak.

1) Vírusos betegségek

Vannak olyan vírusos betegségek, amelyek meghatározott dermatómákban jelentkeznek, ilyen például az övsömör (herpes zoster). Ez a vírus a gerincvelőben rejtőzik, és amikor megjelenik, a gerincvelői ideg mentén halad, fájdalmas kiütést okozva a bőrnek azon a területén, amely ehhez az ideghez tartozik.

2) Gerincvelősérülés

Gerincvelősérülés után az egészségügyi személyzet az érintett dermatómát keresi. Ennek érdekében a bőrnek azon a részén kezdi a vizsgálatot, ahol a beteg elváltozást észlelt. Villát vagy tűt húz végig a test mindkét oldalán, amíg el nem éri a normális érzést adó területet.

Azt is ellenőrizheti, hogy a csigolyák mentén érzékelhető-e a rezgés. Az érzészavar szintje rendszerint két-három szinttel a sérülés alatt van.

3) Radikulopátia

Ez az állapot olyan fájdalommal jár, amelyet bármelyik ideg gyökének károsodása okoz. Az érző működés kiesését vagy csökkenését is előidézheti. A leggyakrabban érintett területek az L5 és az S1, ritkábban a C6 és a C7.

A fájdalom fokozódik, ha olyan testhelyzetbe kerülünk, amelyben megnyúlnak az ideggyökök, akár a nyaki, akár az ágyéki gyökök. Ez azonban attól függ, hol jelentkezik a fájdalom.

Dermatómás fájdalom

Az idegrendszeri panaszokkal küzdő betegeknél az egyes dermatómákban jelentkező fájdalom árulkodó tünet lehet. Az orvos a fájdalom vizsgálatával megállapíthatja, melyik dermatómára kell összpontosítania, és a megszerzett információk segítségével keresi a károsodás jeleit az adott területen. Például az összenyomott gerincű embernél, ahol egy ideg becsípődött, erős fájdalom jelentkezhet abban a dermatómában, amelyet ez az ideg lát el.

Ez a fajta fájdalom nagyon nyugtalanító lehet a betegek számára, mivel nincs egyértelmű testi oka. A bőrön égő vagy viszkető, illetve egyéb érzések jelentkezhetnek, amelyek valójában nem is léteznek. A fájdalmat visszavezetve a felelős idegre azonban az orvos olyan kezelési tervet állíthat össze, amellyel kordában tarthatja vagy megszüntetheti az elsődleges okot, hogy a betegnek ne kelljen elszenvednie az idegkárosodással járó kellemetlen érzéseket.

A dermatómás fájdalom tünet, és nem önálló állapot, mégis nagyon fontos tünet lehet. Azok a betegek, akik a test egy meghatározott részén átmeneti vagy idült fájdalomról számolnak be, jelentős információkat tárhatnak fel idegrendszeri állapotukról vagy gerincvelői problémájukról, az orvos pedig ezeket az információkat felhasználhatja a kezelés megválasztásához, vagy ahhoz, hogy a beteget olyan szakemberhez irányítsa, aki meg tudja oldani a problémát.