Látótelep (thalamus)

A thalamus, azaz a látótelep páros, tojásdad képlet, amely az epithalamusszal együtt a köztiagy (diencephalon) hátsó részének alkotórésze. Homloksíkú (frontális) metszeten lekerekített háromszög alakú.

A diencephalonból fejlődik, amely másodlagos agyhólyag, és az eredeti elülső agyhólyag (prosencephalon) területén keletkezik. Idegsejtek nagyszámú csoportjából – szenzoros, asszociációs és nem specifikus magvakból – épül fel. Általánosságban elmondható, hogy a thalamus magvainak fő feladata az idegrendszer alacsonyabb szintű képleteiből, például a gerincvelőből, az agytörzsből és a kisagyból érkező jelek továbbítása és összerendezése az agykéreg és a kisagy fontos központjai felé. Egyes magvak a mozgásszabályozás területének és a limbikus rendszernek (a thalamus oldalain fekvő agyi képletek együttesének) is részét képezik.

A thalamus leírása

A thalamuson mediális, laterális és dorsalis felszín különíthető el. Előrefelé a tuberculum anterius képletbe megy át, hátul pedig párnaszerű képződménnyé szélesedik, amelynek neve pulvinar thalami.

A dorsalis felszínen, amelynek alsó részén a pulvinar található, két páros dombocska helyezkedik el – corpus geniculatum mediale és laterale.

A thalamus mediális felszíne a III. agykamra felé néz. A két oldal thalamusát gyakran szürkeállományból álló híd köti össze. Ezenkívül a mediális felszínen található a sulcus hypothalamicus is, amely elválasztja a hypothalamust a thalamustól. A dorsalis és a mediális felszín találkozásánál kis idegrostköteg látható – a stria medullaris.

A thalamus dorsalis felszínéhez csatlakozik a telencephalon. Ezen a felszínen megtalálható még az epithalamus és a trigona habenularum, alsó felszínén pedig a két páros dombocska (corpus geniculatum laterale és mediale).

A thalamus laterális felszíne a capsula interna felé néz, dorsolaterális irányból pedig a nucleus caudatus fekszik a thalamus mellett.

A thalamus jelentősége

Mint fentebb szerepel, a thalamusban zajlik az afferentáció, vagyis az információk átvitele a perifériáról a központ felé, ezek az információk pedig tovább haladnak az agykéregbe (annak látó-, érző-, ízérző és halló területére).

A thalamus zavarai esetén csökken a fájdalomküszöb, és az ilyen fájdalmat thalamikus fájdalomnak nevezik; gyógyszerekkel nehezen kezelhető.

A thalamus működését az agykéreg irányítja. A thalamokortikális és a kortikothalamikus összeköttetések hatással vannak az ember éber állapotára.

Azok az ingerek, amelyek közvetlenül a hypothalamusból, illetve visszafelé a limbikus kéregből jutnak a thalamusba, azt eredményezik, hogy a thalamus részt vesz bizonyos vegetatív működésekben, mint a szívfrekvencia változásai, az arc kipirulása vagy elsápadása, továbbá a hangulatváltozásokban is – szomorúság, vidámság, kedvetlenség vagy harag. Felnőttkorban ezeket a folyamatokat az agykéreg fékezi, gyermekkorban azonban teljes mértékben megnyilvánulnak, amikor a gátlás még nem fejlődött ki teljesen, vagy az agykéreg működése sérült.

A thalamus a kisagyból az agykéregbe irányuló ingerületátvitel révén a járás és az állás befolyásolásában is részt vesz. Zavara esetén enyhe kisagyi ataxia alakulhat ki.

A thalamus idegsejttípusai

A thalamusban háromféle idegsejt található: projekciós, gátló és specifikus típus. Ezeket az idegsejttípusokat nemcsak alaktani különbségeik alapján különböztetjük meg, hanem a bennük található közvetítő anyagok, valamint az idegrendszer más területeire irányuló projekciójuk szerint is.

• Projekciós idegsejtek – a kéregbe vagy a striatumba vetülnek. Serkentő idegsejtek, közvetítő anyaguk a glutamát.
• Gátló interneuronok – gátolják a projekciós idegsejteket, közvetítő anyaguk a GABA (a központi idegrendszer fő gátló közvetítő anyaga).
• A nc. reticularis thalami idegsejtjei – gátolják a thalamus többi magvát. Közvetítő anyaguk szintén a GABA.

A thalamus magvai

A thalamus magvának azt az idegsejtcsoportot nevezzük, amelyre ugyanaz az afferentáció hat, és amely a kéreg vagy a telencephalon ugyanazon területére vetül. A magvak agykéregbe irányuló vetülete mindig kölcsönös, a kortikothalamikus pálya azonban valamivel erősebb, mert az a feladata, hogy megakadályozza a kevésbé fontos információk eljutását az agykéregbe. 

Felosztás működés szerint

• Nem specifikus magvak – a felszálló aktiváló rendszer alkotórészei.
• Specifikus szenzoros magvak – közvetítik az ingerületeket a perifériás receptoroktól a kéreg megfelelő területeire.
• Specifikus nem szenzoros magvak – a limbikus rendszernek is részei, amely a mozgást irányítja. Ez a magtípus az emlékezeti és az érzelmi működéseket is szabályozza (nc. mediodorsalis).
• Asszociációs magvak – a jelek továbbítását biztosítják az agykéreg asszociációs területeire.

Felosztás a kapcsolódás módja szerint

• Relémagvak – egyetlen alapvető bemenetet kapnak a kéreg alatti állományból, és az agykéreg teljesen pontosan körülhatárolt területeire vetülnek.
• Integrációs magvak – több bemenetről kapnak ingerületet a kéreg alatti állományból, és több asszociációs kérgi területre vetülnek.