A botulinumtoxin alkalmazása

Már a 19. században felmerült a gyanú, hogy az élelmiszerekben olyan méreganyag lehet, amely számos megbetegedésért és rejtélyes halálesetért felelős. Idővel kiderült, hogy e rejtélyek mögött valóban egy toxin áll, amely a kolbászokban és felvágottakban található meg. Ennek oka az volt, hogy akkoriban nem létezett a mai értelemben vett sterilizálás és tartósítás. Az e méreg okozta betegséget botulizmusnak nevezik (lat. botulus – kolbász).

megnagyobbított ajkak

A botulinumtoxin, más néven a „csodaméreg", az egyik legmérgezőbb biológiai anyag: a Clostridium botulinum baktérium által termelt neurotoxin. A vénásan beadott halálos adag mindössze 1,3–2,1 ng/kg. A botulinumtoxinnak több altípusa van, amelyeket A-tól G-ig terjedő típusokba sorolnak. A legismertebb és legalaposabban kutatott az A típus, amely egyben a legmérgezőbb is. Nagy paradoxon, hogy ezt a rendkívül veszélyes mérget ma elsősorban az orvoslásban alkalmazzák, mivel terápiás (gyógyító) hatásai is vannak.

Felhasználás és alkalmazás

A múlt század 50-es éveiben jelentek meg az első vélemények és kutatások, amelyek szerint a toxinnak hasznos tulajdonságai is lehetnek. Arra a következtetésre jutottak, hogy kis adagban beadva a botulinumtoxin egyes rendellenességeknél igen jó eredményeket ér el. Először majmokon próbálták ki, ahol kancsalságot igyekeztek kezelni vele. Később ezt a módszert embereken is kipróbálták. A kiváló eredmények után a szer Botox néven került a piacra.

A botulinumtoxint gyakran használják a már említett kancsalság kezelésére, fokozott izomtónus esetén (például agyi bénulás után), fejfájásnál, túlzott nyálelválasztásnál, valamint a kóros izzadás kezelésére is. A legismertebb azonban az esztétikai gyógyászatban való alkalmazása. Ezt véletlenül fedezték fel, amikor egy kanadai szemorvos, aki Botoxot alkalmazott betegeinél, észrevette, hogy eltűnnek a homlokukon és a szemük körül lévő ráncok. Ezzel indult el a kutatás ezen a területen. 2002-ben a Botoxot jóváhagyták az esztétikai gyógyászatban a ráncok kisimítására. Ez ma is igen elterjedt eljárás az arc fiatalítására.

A botulinumtoxin injekciós tű segítségével jut az izmokba és a mirigyekbe.

A botulinumtoxin kedvezőtlen hatásai

Mivel minden ember egyedi, a botulinumtoxin beadására adott reakciók is különbözőek lehetnek. Egyesek egyáltalán nem tapasztalnak kedvezőtlen hatásokat. Előfordulhatnak azonban enyhe panaszok, például fájdalom a szúrás helyén, helyi duzzanat, bőrpír, átmeneti érzéketlenség, fejfájás, bágyadtság vagy hányinger. A legfélelmetesebb mellékhatás a gyengeség és az azt követő izombénulás, a nyelési és beszédzavarok, valamint a légzési nehézségek lehetnek (régebben a légzésleállás okozta a halált). A betegek mintegy 3%-ánál előfordulhat a szemhéj vagy a szemöldök lelógása. Ez annak a következménye, hogy a toxin hajlamos az arcizmokba vándorolni. További mellékhatás lehet az allergiás reakció, az enyhe kiütésektől a súlyos formákig. Ezek a mellékhatások többnyire csak átmenetiek, és gyorsan elmúlnak. Az FDA (az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága) adatai szerint 1989 és 2006 között az Egyesült Államokban mindössze 44 haláleset történt Botox beadását követően. Ezek közül azonban csak két esetben ráncfeltöltésről volt szó.

Az alkalmazás előnyei

  • a bőr fiatalítása, a ráncok eltüntetése
  • egyes egészségügyi problémák megoldása
  • gyors hatás (eredmény akár a beadástól számított 30 percen belül)

Az alkalmazás hátrányai

  • fájdalmasság
  • ár (a kezelés meglehetősen költséges)
  • rövid hatástartam (rendszeres visszatérést igényel)
  • számos mellékhatás
  • a nagyon mély ráncokat nem oldja meg

Összegzés

A botulinumtoxin lényegében természetes anyag, amelynek nem kellene jelentősen ártania a szervezetnek. Sajnos azonban az ember számára az egyik legmérgezőbb anyagról van szó. A toxin beadása ügyes és tapasztalt szakembert igényel. Ezért érdemes a beavatkozás előtt minél több információt beszerezni az intézményről. Számos egészségügyi problémánál valóban segíthet ott, ahol szükség van rá. Nem kell azonban a szükségesnél többet bejuttatni belőle a szervezetbe. A botulinumtoxin jó szolga, de rossz úr.

Szerző: Klára ŠedováKözzétéve: 2018. 03. 11. · Frissítve: 2026. 08. 02.

Ez is érdekelheti