Endokrin rendszer

Fontos rendszer a testben lévő sejtek közötti egyensúly fenntartásához. Az úgynevezett humorális (nedvi) rendszer része. A mirigyek által termelt vegyi anyagok kapcsolatot tartanak egymással, és befolyásolhatják az egyes működéseket. Az alapvető vegyi anyagokat a hormonoknak nevezett hírvivők révén a vér szállítja az adott sejthez. Ezért nevezik a rendszert humorálisnak (folyadék – a hormonokat a testnedvek szállítják szét az egész testben). A hormonok vegyi összetétele eltérő, attól függően, melyik mirigyben termelődnek. A hormonok néhány perctől akár napokig is hathatnak.

Az endokrin rendszer szabályozza és irányítja az emberi szervezetet, segít fenntartani a megfelelő belső környezetet (homeosztázis), részt vesz az ember növekedésében, a stressz leküzdésében és az egész anyagcserében. Az idegrendszerrel együtt hangolja össze az egész szervezetet.

Az endokrin rendszerhez tartozó mirigyek és szervek:

Hipotalamusz

• A köztiagy része, amelyet érrendszer (portális rendszer) köt össze az adenohipofízissel (az agyalapi mirigy elülső része), idegrostok pedig a neurohipofízissel (az agyalapi mirigy hátsó része).
• A hipotalamusz idegsejtjei képesek reagálni és a belső elválasztású mirigyekhez hasonlóan hormonokat termelni.
• A hipotalamusz voltaképpen a hipofízis (agyalapi mirigy) hormonjainak működését szabályozza, vagy serkenti, vagy gátolja őket.

Hipofízis (agyalapi mirigy)

• Központi belső elválasztású mirigy, amely a hipotalamusszal áll összeköttetésben. Három alapvető részre oszlik, amelyekben különféle hormonok képződnek, és ezek irányítják tovább az egész szervezetet.
• Adenohipofízis – az elülső lebeny, az itt termelődő hormonok: a növekedési hormon (STH), a prolaktin (LTH – az emlőmirigyek fejlődése a terhesség alatt és a szülés után), a pajzsmirigy-serkentő hormon (TSH) (a pajzsmirigy hormontermelését serkenti), a follitropin (FSH) (a tüszők és az ivarsejtek fejlődését segíti), a lutropin (LH) (a nemi hormonok – ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron – képzése), az adrenokortikotrop hormon (a mellékvesekéreg növekedését, a melatonint és a zsírok lebontását serkenti) és az endorfin (a boldogsághormon – jó közérzet, a fájdalom csillapítása).
• Pars intermedia – a középső lebeny lipotropinokat és melanocitastimuláló hormonokat termel (pontos működésük nem ismert).
• Neurohipofízis – a hátsó lebeny termeli az antidiuretikus hormont (ADH) (csökkenti a vizelet képződését a vesékben) és az oxitocint (fokozza a méh simaizomzatának összehúzódását a szülés során).

Tobozmirigy (epifízis)

• Páratlan szerv, a köztiagy része; a melatonin hormont termeli (alváshormon, amely a sötétségre reagál, működése éjszaka a legerősebb, elősegíti a megfelelő alvás-ébrenlét napi ritmust).

Pajzsmirigy

• Lebenyes mirigy, amely a légcső elején, a nyak elülső részén található. A tiroxin (T4) hormont termeli (a hormon jódot köt meg, és befolyásolja a sejtek anyagcseréjét), a trijódtironint (T3) (befolyásolja a hőszabályozást, az oxigénellátást, a zsírok és a cukrok lebontását a szervezetben) és a kalcitonint (csökkenti a vér kalciumszintjét, és növeli a csontokban lévő kalcium mennyiségét).

Mellékpajzsmirigyek

• A pajzsmirigy közelében, annak hátsó felszínén két pár mellékpajzsmirigy található, amelyek a parathormont termelik (növeli a vér kalciumszintjét).

Szív (Cor, Cardia)

• A pitvarok izomzatában termelődik a pitvari natriuretikus peptid (ANP) (serkenti a nátrium kiválasztását, fokozza a vizeletürítést és az erek elernyedését, továbbá gátolja azoknak a hormonoknak a képződését, amelyek éppen ellenkezőleg hatnak). A hormon gátolja a hipertrófiát is (a szövetek túlzott növekedését).
• Az erek szintén termelnek hormonokat, amelyek főként a vérnyomásra hatnak. Endotelin (növeli a vérnyomást – magas vérnyomáshoz vezethet), nitrogén-monoxid (csökkenti a vérnyomást), prosztaglandin (nemcsak az erekben, hanem az emberi test különféle szöveteiben is képződik; szükség szerint növelheti és csökkentheti is a vérnyomást).

Gasztrointesztinális hormonok

• A gyomor és a belek anyagcserét segítő hormonokat termelnek: gasztrin, szekretin, kolecisztokinin, ghrelin (éhségérzet).
• A máj a trombopoetint (a vérlemezkék képzése), az angiotenzinogént (növeli a vérnyomást) és a szomatomedint (növekedés) termeli.
• A hasnyálmirigyben a hormonok a Langerhans-szigetekben képződnek, amelyek a vércukorszint optimális szintjéért felelnek: inzulin (csökkenti a vércukorszintet), glukagon (kiegyenlíti a vércukorszintet), szomatosztatin (a test növekedése).

Vesék (ren)

• A vesék nemcsak a vizelet képzése és a vér szűrése szempontjából fontosak, hanem a vér egyes összetevőinek szabályozásában is.
• Az eritropoetin hormon (elősegíti a vörösvérsejtek képződését), a kalcitriol (növeli a vér kalciumszintjét) és a renin (nem hormon, hanem enzim; a víz és az ionok kiválasztását szabályozza a vesékben).

Mellékvesék (Glandula suprarenalis)

• A vesék zsírtokjában helyezkednek el, alakjuk lekerekített háromszög. Két alapvető részre oszlanak, amelyek hormonokat termelnek.
• A mellékvesekéreg hormonjait az adenohipofízis hormonja irányítja. Kortizol (növeli a szervezet stresszel szembeni ellenálló képességét, fokozza a glikogén képzését és a lipidek – zsírok – lebontását, gyulladáscsökkentő hatású), aldoszteron (a nátrium- és káliumszint fenntartása), androgén (a serdülőkorban – szőrzet, a lányokra és a fiúkra jellemző vonások; a legismertebb androgén a tesztoszteron).
• A mellékvesevelő az adrenalint termeli (fokozza a szív összehúzódását és a szívfrekvenciát, növeli a vérnyomást, tágítja a pupillát, fokozza az izzadást, emeli a vércukorszintet, a hörgők tágításával javítja a légzést), a noradrenalint (gyorsítja a pulzust) és a dopamint. Ezek a hormonok az úgynevezett katekolaminok csoportjába tartoznak, fontosak a szervezet stresszre adott válaszában: nő az oxigénellátás, és a szervezet jobban tud válaszolni a stresszre. Ezután lép működésbe a kortizol, amely képes a szervezetet a stresszhez hozzászoktatni.

Bőr

• Kalciferol (D-vitamin), a kalcitriol szintézise (a kalcium- és foszforanyagcserét befolyásoló hormon)

Zsírszövet

• Energiaraktár, a leptin hormont termeli (a szervezet alkalmazkodása az éhezéshez, a belső környezet állandóságának szabályozása, az energiafelvétel növelése, a serdülés megindulásának szabályozása, a vérnyomás emelése).

Ez a cikk az emberi test legismertebb hormonjainak általános áttekintése. Minden hormon betölti a maga szerepét, és a szervezet nélkülözhetetlen alkotórésze. Léteznek nemi hormonok is: a nőknél az ösztrogén és a progeszteron, a férfiaknál a tesztoszteron. Ezek a hormonok közvetlenül befolyásolják a szervezet szaporodási működését, a nőknél segítik a terhességet és a szülést, a férfiaknál pedig a hímivarsejtek megfelelő fejlődését.