Hörghurut gyermekeknél

A hörghurut az alsó légutak gyulladásai közé tartozik, és olyan betegség, amely a hörgőket érinti. Két formáját különböztethetjük meg: a hevenyt és az idültet. Gyermekeknél leggyakrabban a heveny hörghurut fordul elő, amelyet rendszerint a légutak vírusfertőzése okoz. A heveny hörghurut hátterében csak ritkán áll bakteriális ok.

Az idült hörghurut a hörgők ismétlődő gyulladása, illetve elfajulása. Az idült hörghurutban szenvedő gyermekeknél köhögéskor több a váladék, mint a heveny formánál. Az idült hörghurut gyakran társul asztmához, cisztás fibrózishoz, idegen test belélegzéséhez vagy irritáló anyagoknak való kitettséghez. Az ismétlődő idült hörghurutok az immunrendszer zavarára utalhatnak.

Okok

A heveny hörghurutot általában vírusfertőzés okozza, például megfázás alatt vagy után. Elvétve bakteriális fertőzés is okozhatja.

Az idült hörghurut oka gyakran a szennyezett levegőnek vagy a cigarettafüstnek való kitettség. A kockázat annál nagyobb, ha a gyermek más légúti betegségben, például asztmában, szénanáthában stb., illetve valamilyen allergiában szenved. A koraszülött gyermekeknél szintén nagyobb a hörghurut kialakulásának kockázata, mivel tüdejük nem fejlődött ki teljesen.

Kockázati tényezők

A hörghurutra legveszélyeztetettebb csoportot a három hónaposnál fiatalabb gyermekek alkotják. Ennek oka, hogy tüdejük és immunrendszerük még nem fejlődött ki teljesen.

• A hörghurut fokozott kockázatával összefüggő további tényezők:
• koraszülés
• más szív- vagy tüdőbetegség
• az immunrendszer zavara
• a gyermek dohányfüstnek való kitettsége
• soha nem szoptatott gyermekek (a szoptatott gyermekek az anyától kapnak védőanyagokat)
• iskolába vagy óvodába járó testvérek, akik hazahozzák a fertőzéseket

A gyermekkori hörghurut tünetei

A heveny hörghurut tünetei általában produktív köhögést és szegycsont mögötti fájdalmat (mellkasi fájdalmat) foglalnak magukban. Mélyebb légzés is jelentkezik. További tünetek a láz, az egész test fájdalma és a hidegrázás, a torokfájás és az orrfolyás, az orrdugulás, a nehézlégzés vagy a sípoló légzés, a fejfájás és a fáradtság. Általánosságban elmondható, hogy a heveny hörghurut magától elmúlik, és a gyógyulás rendszerint a tünetek kezdetétől számított 10–14 napon belül bekövetkezik.

Az idült hörghurut számos tünettel jár, köztük egy hónapnál tovább tartó köhögéssel vagy visszatérő köhögéssel, amelyhez sípolás társulhat, illetve hallgatózásos vizsgálat során szörtyzörejek hallhatók. Az idült hörghurut tünetei hasonlítanak az asztmáéhoz, ezért ezt a két betegséget diagnosztikailag össze lehet téveszteni.

Kórjóslat

A hörghurutban szenvedő gyermekek többsége szövődmények nélkül, teljesen felépül, még akkor is, ha az állapot súlyos volt. Általában a gyermekek 7–14 napon belül rendbe jönnek, bár a köhögés néhány hétig fennmaradhat. A légzés általában a betegség harmadik napja körül válik nyugodtabbá.

Egyes esetekben a gyermekeknél a lezajlott hörghurut után minden megfázáskor visszatér a sípolás vagy a köhögés. Halálhoz az esetek mintegy 0,2%-ában vezet, többnyire 6 hónaposnál fiatalabb gyermekeknél, akiknek a hörghuruton kívül más társbetegségük is van. A hörghurut ritkán ismétlődik, mivel a gyermek ellenanyagokat termel ellene. A fertőzés szinte soha nem fordul elő kétszer ugyanabban az évben.

Diagnosztika

Az orvos számára a diagnózishoz az Ön pontos beszámolója szolgál kiindulásul a gyermek tüneteiről és panaszairól. További vizsgálat a hallgatózás, amellyel megkülönböztethetők a sípoló és a szörtyögő hangok a tüdőben. Mellkasröntgent is végezhet, és ezzel a módszerrel keresheti a fertőzés jeleit. Néha vérvizsgálatokat is végeznek.

A gyermekkori hörghurut kezelése

A hörghurut mindkét formájának kezelése gyermekeknél magában foglalja a nap folyamán a megfelelő pihenést. Fontos továbbá, hogy a gyermek sok folyadékot igyon, szoptatott gyermek esetén pedig biztosítani kell a szoptatást. A gyógyszerek közül antibiotikumokat (bakteriális fertőzés esetén), mukolitikumokat (a váladék oldását és felköhögését megkönnyítő szerek), köptetőket, lázcsillapítókat és fájdalomcsillapítókat alkalmaznak. Elhúzódó esetekben mérlegelni kell a hörgtágító kezelést (a hörgők tágítása hörgtágítókkal). Kortikoszteroidokat (gyulladáscsökkentő gyógyszereket) is alkalmaznak. A kezelést C- és E-vitaminnal is támogathatják. Mindkét esetben nagyon fontos, hogy a gyermeket megóvjuk a szennyezett levegőtől, és mindenekelőtt a dohányfüsttől.

Megelőzés

A megelőzés ennél a betegségnél nagyon fontos, mivel jellemzően a még nem tökéletes immunrendszerű kisgyermekeket érinti. Segítségével megelőzhető a kiterjedt állapot. Ezek a módszerek olcsók és könnyen elérhetők. Érdemes törekedni a szoptatásra, és nem feladni az első sikertelen próbálkozások után sem. Kudarc esetén célszerű szakemberhez (szoptatási tanácsadóhoz) fordulni. Az anyatej olyan anyagokat tartalmaz, amelyek a gyermek védekezőképességét szolgálják. További ajánlás, hogy a gyermek közvetlen közelében ne dohányozzanak. A cigarettafüst a hörghurut kialakulásának egyik legnagyobb kockázati tényezője. A dohányfüstön kívül a környezetben lévő más irritáló anyagokat is érdemes csökkenteni. Nyilvánvaló, hogy a levegő minőségét és a lakóhelyet bizonyos mértékig nem lehet megváltoztatni, de érdemes a gyermekkel időt tölteni a természetben, a városi agglomerációkon kívül.

A betegségek (nem csak a hörghurut) megelőzésének további módja, hogy a gyermeket már egészen kicsi korától megtanítjuk a helyes higiéniai szokásokra, különösen a kézmosásra. Ez főként étkezés előtt és után, a mosdóhasználat után, valamint a szabadból hazatérve fontos. Egyes szülők gyermekük higiéniáját odáig viszik, hogy minden mosás után antibakteriális szappant és fertőtlenítőt használnak. A túlzott higiénia nem a legmegfelelőbb megoldás. Ezek a készítmények olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek több kárt okozhatnak, mint hasznot, allergiás bőrreakciók formájában. Az ilyen szereket alkalomszerűen, utazás közben érdemes használni, ahol nem áll rendelkezésre víz és szappan. Otthoni körülmények között nem szükséges ezeket a szappanokat és fertőtlenítőszereket használni.