Rotátorköpeny-szindróma

Nem kell itt semmilyen bonyolult és ritka betegségre gondolni. A rotátorköpeny-szindróma vállfájdalom formájában jelentkezik, és a vállízület mozgását biztosító anatómiai képlet károsodásáról van szó. A rotátorköpeny védi a vállízületet és a környező szöveteket a nem megfelelő mozgás során keletkező károsodástól.

A rotátorköpeny felépítése

• ízületi tokok
• szalagok
• ínbeköpények (íntapadások)

A rotátorköpeny károsodását 4 alapvető csoportba sorolhatjuk aszerint, hogyan alakul ki.

• Impingement-szindróma – a váll területén lévő lágyszövetek nem megfelelő terhelése
• Szubakromiális burzitisz – gyulladásos elváltozások
• Az inak meszesedése – az inak elmeszesedése
• Ínszakadás – az inak elszakadása

A rotátorköpeny-szindróma kialakulása és tünetei

A rotátorköpeny-szindróma sporttevékenység során alakul ki, amikor a test nincs kellően felkészülve a terhelésre. A rotátorköpeny degeneratív betegsége esetén elég egyetlen rossz mozdulat, és a betegség máris kialakult.

• a váll túlterhelése
• sérülés
• a vállízület artrózisa
• fájdalom
• a mozgás beszűkülése
• deformitás
• hangjelenségek a váll területén
• duzzanat
• a felkarcsont nagygumójának fájdalma nyomásra

Diagnosztika és kezelés

Mint minden sérülésnél és fájdalomnál, először röntgenfelvétellel kell megállapítani, milyen a károsodás, és melyik rész érintett. Ezután jégelés, az ízület rögzítése és nyugalom javasolt. Néhány nap múlva következik a rehabilitáció és az az ajánlás, hogy az adott oldalt ne terheljük túl. Ha a károsodás kiterjedtebb, és szakadás áll fenn, sebészi megoldásra van szükség.