Ballonos angioplasztika
A ballonos angioplasztika, szakkifejezéssel perkután transzluminális angioplasztika (PTA) vagy perkután koronária-intervenció (PCI), olyan megterhelő kezelési eljárás, amelynek során felfújt ballon vagy érbetét (sztent) segítségével kitágítható a verőér beszűkült vagy szinte teljesen elzáródott szakasza.
A perkután koronária-intervenció (PCI) jelentősége
A PCI lényege a koszorúér érintett szakaszának kitágítása vagy átjárhatóvá tétele ballonkatéter segítségével; ez vékony fémcsövecske, amelynek a végén nagyon kicsi, tágítható ballon található. A sztent falát nagyon finom fémháló alkotja, amelyet bizonyos idő (néhány hónap) elteltével természetes módon befed az érbelhártya, és így véglegesen az érfal részévé válik.
Korszerű eljárásról van szó, amely nemcsak az idült és stabil koszorúér-elváltozásoknál hatásos, hanem a heveny szívesemények kezelésében is, mindenekelőtt a szívinfarktusnál, amikor a gyakorlott, katéterezést végző orvos emberi élet megmentése érdekében végzi ezt a beavatkozást.
Javallatok
A beavatkozás leggyakoribb javallata a károsodott verőér átjárhatóvá tétele és az érintett terület megfelelő vérellátásának helyreállítása, ez az eljárás azonban nem végezhető el minden betegnél. A beavatkozás alkalmasságáról az érfestéses vizsgálat eredményei alapján a belgyógyászat és a sebészet érbetegségekkel foglalkozó szakemberei döntenek.
A PTA elvégzésének menete
A PTA fájdalmatlan beavatkozás, amelyet helyi érzéstelenítésben végeznek. Rendszerint a jobb combverőérbe vezetik be a tűt, amelyen keresztül ezután vezetődrótot juttatnak be, és ennek segítségével haladnak át az érintett területen egészen az ép érszakaszig. Ezután az érintett területre különleges ballonos tágítókatétert („ballont”) vezetnek, és az érintett eret vagy pusztán a ballon kitágításával, vagy sztent behelyezésével kezelik, amely megtartja a kezelt ér kívánt átmérőjét.
Ezzel egyidejűleg felvételek is készülnek a területről a PTA-val végzett kezelés előtt és után. A beavatkozás befejezése után az orvos eltávolítja a teljes eszközkészletet (ebben az esetben a bevezetőhüvelyt, a ballont és a vezetődrótot), és azt a helyet, ahol az eszközöket bevezette, annyi ideig nyomja, amennyi a verőérből származó vérzés elállításához szükséges. A beavatkozás időtartama teljesen egyéni, és az érrendszeri elváltozás súlyosságától és elhelyezkedésétől függ. A beavatkozás időtartamát az azt végző intervenciós radiológus pontosítja.
A beavatkozás kockázatai és szövődményei
A vizsgálat és a PCI sem teljesen kockázatmentes, gyakorlott, katéterezést végző orvos kezében azonban biztonságos eljárásokról van szó.
- Ritkán előfordulhat a verőér katéter általi sérülése, vérrög (trombus) leszakadása és annak az érpályába sodródása (embólia) – ezeknél a szövődményeknél sebészeti beavatkozásra vagy egyéb kezelésre van szükség.
- Ritkán a beadott kontrasztanyaggal szembeni allergiás reakció is felléphet, amely akár súlyos szervi károsodáshoz is vezethet. Ez azonban csökkenthető előkezeléssel (a beavatkozás előtti allergiaellenes felkészítéssel).
- A szúrás helyén véraláfutás (haematoma) jelenhet meg, amely rendszerint nem igényel különleges kezelést. Csak jelentősen nagy véraláfutások kialakulásakor, vagy a hasüregbe és a medencébe történő vérzés esetén elengedhetetlen a további kezelés.
- Egészen ritkán a vesék működése is romolhat, főként azoknál a betegeknél, akiknek már a beavatkozás előtt is károsodott a veseműködésük.
A szövődmények kialakulásának csökkentése
A szövődmények kialakulásának jelentős csökkentéséhez Ön maga is hozzájárulhat, ha tájékoztatja a felvevő vagy a katéterezést végző orvost valamennyi társbetegségéről, a fokozott vérzésre való hajlamáról, a véralvadásgátló gyógyszerek (például warfarin) szedéséről, az allergiáiról és az egyes gyógyszerekkel szembeni túlérzékenységéről, illetve arról, ha fokozott a pajzsmirigyműködése stb.
