Garatgyulladás

A faringitisz a garatgyulladás szakmai elnevezése. Meglehetősen gyakori és kellemetlen betegségről van szó, amelyet vírusos vagy bakteriális fertőzés okoz, és torokfájással jár. Egyébként szokásos, hétköznapi betegség, amely évente betegek ezreit gyötri meg.

A garatgyulladás lefolyása és előfordulása

A garatgyulladás lefolyása rendszerint enyhe, és csak tüneti kezelést igényel. Okozhat azonban nyelési nehézséget is, amely a fülekig sugárzik, valamint torokkaparást. A garatgyulladás gyakrabban az év hidegebb hónapjaiban alakul ki, és ahhoz, hogy a torokfájást megfelelően kezelhessék, nagyon fontos a helyes ok megállapítása. 

Gondot okozhat azonban a betegség kialakulása csecsemőknél és kisdedeknél, mert a jellegzetes panaszokon kívül többnyire magas láz és további kellemetlen tünetek is gyötrik őket.

Ha a betegnél heveny garatgyulladás alakul ki, a begyulladt garatnyálkahártya észrevehetően kipirosodott, az érintett terület erei vérbővek, a mandulák megnagyobbodottak, és gyakran fehéressárga nyák is jelen van.

A betegség kialakulásának okai

Az esetek túlnyomó többségében a betegség megfázás és az orrgarat nyálkahártyájának fertőzése következtében alakul ki, amelyet valamelyik, levegő útján terjedő légúti vírus okoz. A vírusfertőzés a nyálkahártya legyengülését váltja ki, és így könnyen kialakulhat bakteriális fertőzés, amelynek leggyakoribb kórokozói a streptococcusok és a haemophilusok.

A garatgyulladást okozó leggyakoribb tényezők közé tartozik:

• kanyaró,
• bárányhimlő,
• adenovírus, amely a szokásos megfázás egyik oka,
• a légcső és a gége gyulladása gyermekeknél, amely légúti fertőzéssel jár, és az „ugató köhögéssel" jellemezhető gyermekbetegség,
• A csoportú streptococcus,
• szamárköhögés.

Ritkábban okoznak garatgyulladást olyan bakteriális fertőzések, amelyek antibiotikumot igényelnek. A torok leggyakoribb bakteriális fertőzése a streptococcus okozta gyulladás, amelyet az A csoportú streptococcus vált ki. A bakteriális garatgyulladás ritka okai a chlamydiák, a gonorrhoea kórokozója és a corynebacteriumok.

A garatgyulladás kialakulásának tehát a legkülönfélébb okai lehetnek. Kialakulásuk többségéért azonban főként a cseppek formájában, levegő útján terjedő vírusok felelősek, amelyek állítólag az összes garatgyulladás akár 90%-át okozzák, mégpedig leggyakrabban az alábbi nemzetségek képviselői:

• enterovírusok,
• rhinovírusok,
• Epstein–Barr-vírusok,
• koronavírusok,
• paramyxovírusok,
• adenovírusok,
• picornavírusok,
• herpeszvírusok.

Tünetek

A heveny garatgyulladás gyakran emelkedett testhőmérséklettel, sőt lázzal és nyelési nehézséggel jelentkezik. A nyeléskor jelentkező torokfájás metsző és égető. A szájba tekintve látható a garatnyálkahártya kipirosodása és a fehéressárga nyák. Bakteriális fertőzésnél a nyálkahártyán genny is lehet. Egyes esetekben fájdalmasan megnagyobbodott nyirokcsomók tapinthatók ki a nyakon. Köhögés az egyszerű garatgyulladásnál nem szokott jelen lenni!

Diagnosztika

A diagnózist gyakran a háziorvos állítja fel a szájüreg vizsgálata alapján. Pontosabb vizsgálatot azonban a fül-orr-gégész orvos végez. Az antibiotikum beállításáról a vérből meghatározott CRP-vizsgálat és a torokból vett kenet dönthet, amelyből megtudjuk, melyik baktérium szaporodott el esetlegesen a torokban, és melyik antibiotikumra érzékeny.

A leggyakoribb diagnosztikai módszerek:

1. Fizikális vizsgálat

Ha a garatgyulladás tünetei gyötrik, az orvos megnézi a torkát, ahol fehér vagy szürke foltok, bőrpír és duzzanat lehet. Ha a nyirokcsomók duzzanatát is ellenőrzi, a nyak oldalait vizsgálja meg.

2. Torokkenet mintavételre

Ha orvosa streptococcus okozta torokfertőzésre gyanakszik, valószínűleg torokkenetet szeretne venni, amelyet pamut törlővel végez el, mellyel mintát vesz a torok váladékából.  

3. Vérvizsgálatok

Ha az orvos a garatgyulladás más okára gyanakszik, vérvizsgálatot rendelhet, amikor a karjából kis vérmintát vesz, és laboratóriumba küldi vizsgálatra. Ez a vizsgálat azt is kimutathatja, hogy nem szenved-e mononukleózisban. Emellett teljes vérkép is készíthető annak megállapítására, hogy nincs-e másfajta fertőzése.

Kezelés

Ha a garatgyulladást bakteriális fertőzés okozza, a kezelés elengedhetetlen. Ezekben az esetekben az orvos antibiotikumot rendel, ez főként amoxicillin és penicillin, amelyeket az orvosok a torokpanaszokra a leggyakrabban írnak fel. Ezeknek az antibiotikumoknak a szedése rendszerint 7–10 napig tart.

Fontos a pihenés, a megfelelő meleg folyadékbevitel, a lázcsillapítók vagy különféle helyi gyulladáscsökkentő szerek és érzéstelenítők alkalmazása is. A torkot célszerű melegen tartani, bekötni, és nem szabad megerőltetni a hangot. Bakteriális fertőzés gyanúja vagy igazolása esetén antibiotikumot adnak, gomba jelenlétének igazolásakor pedig gombaellenes szereket alkalmaznak.