Ajak- és szájpadhasadék

Az ajak- és szájpadhasadék veleszületett arcfejlődési rendellenesség, amely az arci nyúlványok kóros fejlődése miatt alakul ki az embrió növekedése során.

Az arc hasadékai lehetnek egyoldaliak vagy kétoldaliak, és érinthetik az ajkat, a szájpadot és az állcsontot. Emellett előfordulnak elszigetelt szájpadhasadékok is, amelyeknél egyszerre lehet érintett a lágy és a kemény szájpad, vagy csak a lágy szájpad. Nem feltétlenül a szájpad szöveteinek teljes összenövési hiányáról van szó, hanem olykor csak az izmok helytelen tapadásáról vagy a torokmandulák megkettőződéséről.

Az ajak- és szájpadhasadék előfordulása

Ezek a fejlődési hibák a második leggyakrabban előforduló veleszületett rendellenességek. Közép-Európában 600–700 újszülöttből egynél fordulnak elő, a fiúk pedig gyakrabban érintettek, mint a lányok. 

Mi okozhatja a hasadékok kialakulását

Az ajak- és szájpadhasadék kialakulását különféle tényezők idézhetik elő, amelyek közül a legjelentősebbek:

• Külső hatások a terhesség alatt – elsősorban a leendő anya betegségeiről van szó, mint például a rubeola, a mumpsz vagy a toxoplazmózis. További kedvezőtlen okok lehetnek a gyógyszerek mellékhatásai, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-függőség és a káros fizikai hatások – a röntgen- és az ionizáló sugárzás.
• Genetikai hajlam – a legújabb tudományos vizsgálatok megállapításai szerint a genetikai tényezők sokkal jelentősebb szerepet játszanak az ajak- és szájpadhasadék öröklődésében, mint azt eredetileg feltételezték.

Sok esetben azonban e veleszületett rendellenesség kiváltó oka mindmáig nem azonosítható teljes pontossággal, így kialakulásának oka továbbra is tisztázatlan marad. A megelőzés (profilaxis) érdekében a várandós nőknek azt ajánlják, hogy ne csak a fent említett külső hatásokat kerüljék, hanem szedjenek vitaminkészítményeket (elsősorban B-komplexet és folsavat) is. A hasadékok már a terhesség 5–8. hetében kialakulnak, ezért a megelőző (profilaktikus) intézkedések különösen a terhesség első heteiben nagyon fontosak.

A hasadékok formái

Súlyosságuk mértéke szerint a hasadékok következő formáit különböztetjük meg:

1) Ajakhasadékok

• jelzett ajakhasadék – a legkevésbé súlyos forma,
• egyoldali ajakhasadék – részleges vagy teljes,
• kétoldali ajakhasadék – részleges vagy teljes,
• ajak- és állcsonthasadék – egyoldali, kétoldali; részleges vagy teljes,
• teljes ajak- és szájpadhasadék – egyoldali, kétoldali; részleges vagy teljes. Érintett az ajak, az állcsont és a szájpad is.

2) Elszigetelt szájpadhasadék

• teljes szájpadhasadék – a kemény és a lágy szájpadé egyaránt,
• elszigetelt lágyszájpad-hasadék,
• különleges formák – a nyelvcsap veleszületett hosszanti hasadéka (uvulahasadék), valamint a submucosus (nyálkahártya alatti) szájpadhasadék.

A hasadékos rendellenességek megnyilvánulásai

Az ajakhasadékot elsősorban esztétikailag feltűnő rendellenességnek tekintik, amely már a szülőszobán észrevehető. A szájpadhasadék viszont a szájpadon lévő nyílásként jelenik meg, amely a száj kinyitásakor látható.

A hasadék kiterjedésétől és helyétől függően azután különféle működészavarok és korlátozottságok jelentkezhetnek, elsősorban a következők:

• a nyelv hátraesése és légzési nehézségek – a nyelvnek nincs támasza a szájpadboltozatban,
• táplálkozási nehézségek – a csecsemő nem képes szopni,
• a középfül szellőzési zavarai – ennek következményei az ismétlődő gyulladások,
• hangképzési zavarok – az orr és a garat közötti válaszfal hiánya miatt,
• az orron át való légzés korlátozott lehetősége – az érintett ilyenkor csak a száján át lélegzik,
• eltérések a fogak számában és állásában,
• a felső állcsont hibás növekedése,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra (a zománc csökkent ásványianyag-tartalma).

Diagnózis

Ha az ajak érintett, akkor ez a rendellenesség az esetek többségében már a terhesség 20. hetében kimutatható ultrahangvizsgálattal, míg az elszigetelt szájpadhasadékot a terhesség alatt csak nagyon nehezen lehet felismerni. A gyermekek körülbelül 40%-ánál a hasadékos rendellenességet csak a születés után állapítják meg.

A hasadékos rendellenességek kezelése  

Ma már nagyon eredményes ezeknek a rendellenességeknek a kezelése. A helyesen megoperált gyermekeken nem marad heg, és egyáltalán nem látszik, hogy bármilyen rendellenességük lett volna. Elsőként az ajakhasadékot látják el, amelynek műtétjét a lehető legkorábban végzik el, mert az újszülötteken még nem képződik heg, és így a bőr viszonylag gyorsan, teljesen begyógyul. Az újszülött életének első néhány napjában a plasztikai sebész összevarrja a hasadt ajkat. Ha a betegnek szájpadhasadéka is van, akkor csak az ajak rendellenességét operálják, a szájpad hibájának megoldását pedig későbbre halasztják.

A kép forrása: flickr.com