Bronchoszkópia
A bronchoszkópia az alsó légutak endoszkópos vizsgálati módszere, amelyet elsősorban a hörgők, a légcső és a tüdő betegségeinél alkalmaznak.
Ehhez a vizsgálathoz az úgynevezett bronchoszkóp szolgál, amely rugalmas vagy merev, 0,5 cm átmérőjű vékony csőnek látszik. Belsejében optikai szálakkal van felszerelve, amelyeknek köszönhetően az orvosok képet kapnak a légutakról, megítélhetik azok elváltozásait, mintát vehetnek, vagy kezelési beavatkozásokat végezhetnek.
A bronchoszkópia fajtái
A használt eszköz típusa szerint a bronchoszkópiát a következőképpen különböztetjük meg:
- Merev bronchoszkópia – a vizsgálatot merev (nem hajlékony) bronchoszkóppal végzik, vagy helyi érzéstelenítésben, vagy altatásban,
- Hajlékony bronchoszkópia – a vizsgálatot fibrobronchoszkóppal (hajlékony endoszkóppal), helyi érzéstelenítésben végzik.
Mikor végeznek bronchoszkópiát
A bronchoszkópiát leggyakrabban a következő esetekben végzik:
- daganatos betegség gyanúja,
- gyulladásos tüdőbetegségek,
- haemoptysis – vérköpés és tüdővérzés,
- tüdőtályog,
- a hörgők elzáródása,
- aspiráció – idegen test a hörgőben,
- 3 hónapnál tovább tartó köhögés, amelynek oka nem tisztázott,
- szövetminta nyerése – biopszia, hörgőmosás (BAL),
- kezelési beavatkozás szükségessége – sztent behelyezése, brachyterápia stb.
Felkészülés a bronchoszkópiára
A bronchoszkópiára a tüdőgyógyász utalja be. Ezt a vizsgálatot éhgyomorra végzik, és már rendelkezésre kell állnia a véralvadásról tájékoztató vérvételi eredménynek, mivel a csökkent véralvadású betegeknél a beavatkozás során nagyobb a légúti vérzés kockázata.
A vizsgálat előtti este vegyen be az orvos javaslata szerint valamilyen köhögéscsillapító és nyugtató készítményt. A beavatkozás előtt legalább 6 órával már egyáltalán ne egyen és ne dohányozzon, 3 órával előtte pedig már ne is igyon.
A bronchoszkópia menete
A bronchoszkópos vizsgálat vagy helyi érzéstelenítésben, vagy altatásban zajlik. Leggyakrabban helyi érzéstelenítést alkalmaznak, míg az altatást inkább a kezelési beavatkozásoknál részesítik előnyben. Az altatáshoz azonban szükség van EKG-eredményre és teljes vérképre.
Ennél a vizsgálatnál gyakrabban használnak hajlékony bronchoszkópot, amelyet az orrgaraton át a gégébe, majd mélyebbre, egészen a légutakba vezetnek. A bronchoszkóp végén miniatűr videokamera található, amelynek segítségével az orvos beletekinthet a légutakba. A bronchoszkópia során videó- és fényképfelvétel készül, amelyet megőriznek.
Lehetséges szövődmények
A bronchoszkópia megterhelő vizsgálati módszer, amelynél soha nem zárható ki teljesen a szövődmények kialakulása; ezekről az orvosnak még a beavatkozás elvégzése előtt tájékoztatnia kell Önt. Bár a vizsgálat az érzéstelenítésnek köszönhetően fájdalmatlan, egyes betegeknél az eszköz bevezetése nehezített légzést és köhögést válthat ki.
A bronchoszkópia után rekedtség és durvább hang is jelentkezhet. A súlyos szövődmények ritkák, az egészségügyi személyzet mindazonáltal mindig felkészül rájuk. Ha a beavatkozás után láza vagy légzési nehézsége támad, haladéktalanul forduljon orvoshoz.
