Koronavírusok
A koronavírus (Coronavirus) a Coronavirinae víruscsaládba tartozó négy vírusnemzetség közös elnevezése. Egyszálú RNS-vírusokról van szó, amelyek a napkoronára emlékeztető jellegzetes megjelenésükről kapták a nevüket. Nagyságuk körülbelül 120 nanométer, genomjuk 30 ezer bázisból áll. Ez a legtöbb a nem szegmentált genomú, ismert RNS-vírusok közül.
A közönséges humán koronavírusok
A közönséges humán koronavírusok többnyire enyhe vagy középsúlyos felső légúti fertőzést okoznak. Emberről emberre cseppfertőzéssel terjednek tüsszentéskor és köhögéskor, a beteggel való szoros érintkezés útján (kézfogás, érintés), vagy közvetve, fertőzött tárgyakkal való érintkezéssel. Az emberek élete során több koronavírus okozta fertőzésen is átesnek.
A betegség leggyakoribb tünetei a nátha, a köhögés, a torokfájás és a fejfájás, valamint a láz. A betegség rendszerint rövid ideig tart, és az emberek többsége átesik rajta élete során. A humán koronavírusok olykor hörghurutot vagy tüdőgyulladást is okozhatnak, elsősorban a legyengült immunrendszerűeknél, az idősebb felnőtteknél és a gyermekeknél.
További humán koronavírusok
A további humán koronavírusok közé tartozik a SARS, a MERS és az újonnan felfedezett 2019-nCoV koronavírus. Ezek a koronavírusok eredetileg állatokban okoztak fertőzést. A MERS olyan légúti szindróma, amely először 2012-ben jelent meg Szaúd-Arábiában, majd fokozatosan más országokra is átterjedt. Megnyilvánulásai közé tartozik a láz, a nehézlégzés, a köhögés és a tüdőgyulladás, és magas halálozás kíséri. A SARS súlyos akut légúti szindróma, amelyet 2002-ben fedeztek fel. Láz, hidegrázás, testfájdalmak és tüdőgyulladás kísérte, 2004 óta azonban embernél nem állapítottak meg fertőzést.
Betegségek
Kezdetben a koronavírusokat kizárólag madarak és emlősök fertőzéseinek kórokozóiként ismerték. Az Alphacoronavirus nemzetség egyes fajairól volt szó. Ezek a fajok például baromfik és más madarak, valamint háziállatok (macskák és kutyák) vagy szarvasmarhák fertőzését okozták. A 20. század 60-as éveitől embernél is megjelentek.
A koronavírus terjedése
A koronavírus emberről emberre hosszabb ideig tartó, szoros érintkezéssel terjed. Úgynevezett cseppfertőzésről van szó, amely a levegőben terjed, és leggyakrabban az alsó és a felső légutak nyálkahártyáját érinti.
Diagnosztika
A kórisme az alábbi vizsgálatok alapján állítható fel:
- jellegzetes klinikai kép
- kórelőzmény – adatok a kockázatos területekre történt utazásról
- kimutatás a felső és az alsó légutakból vett mintából, valamint vérsavóból
Hogyan védekezhetünk?
Ugyanúgy kell eljárni, mint a szokásos légúti megbetegedéseknél és az influenzaszezonban:
- kerüljünk mindenkit, aki szemmel láthatóan beteg
- tartsuk be a higiénés szabályokat
- ha heveny légúti panaszokkal küzdő emberekkel érintkezünk, akár fertőtlenítőszert is használjunk
- ne tartózkodjunk nagyobb tömegben
- akik légúti megbetegedésben szenvednek, tartsák be a légúti higiénia alapvető szabályait, azaz köhögéskor és tüsszentéskor használjanak zsebkendőt (lehetőleg eldobhatót), tüsszentéskor és köhögéskor pedig takarják el a szájukat a karjukkal vagy az ingujjukkal, de soha ne a kezükkel!
Megelőzés
A koronavírusok ellen nem létezik védőoltás. A fertőzés kockázata csökkenthető alapos kézmosással, azzal, hogy kerüljük az orr, a száj vagy a szem mosatlan kézzel való érintését, valamint a betegekkel való szoros érintkezést. A cseppfertőzés kockázatát csökkenti a védőmaszk vagy a respirátor használata.
Kezelés
Egyelőre nem létezik célzott kezelés. A közönséges humán koronavírusok okozta fertőzések többsége kezelés nélkül is magától elmúlik. Súlyosabb esetekben a tünetek kezelése lehetséges (fájdalom, láz csillapítása és hasonlók).
a kép forrása: wikipedia.org