A szem akkomodációja

Az akkomodáció a szem azon képessége, hogy különböző távolságra lévő tárgyakat élesen lásson. Olyan folyamatról van szó, amelynek során a gerincesek szemének optikai törőereje megváltozik, és így a szem a különböző távolságra lévő tárgyakra fókuszál. Ezt az optikai törőerőt a szemizom a lencse domborításával vagy ellapításával változtatja meg.

Hogyan működik?

Ha a szem mentes a látáshibáktól, távolra nézve gyakorlatilag egyáltalán nem kell fókuszálnia. Ellazult állapotban van, és nem akkomodál. Közelebbi tárgyakra nézve azonban már beindulnak az akkomodáció mechanizmusai: a pupilla szűkül, a lencse pedig előrefelé domborodik. 

Az akkomodáció önkéntelenül zajlik, de tudatosan is kiváltható azzal, hogy egy tárgyat szándékosan életlenné teszünk. A rugalmas szemlencse a sugártest rostjain függ. Ezek feszességét a sugárizom (ciliáris izom) szabályozza. A sugártest a szemlencsét megfeszíti és ellapítja. A lencse rugalmasságából eredő erők és a sugártest rugalmassági erői közötti egyensúly eredményeként a szem lencséje távolra fókuszált, és ilyenkor a leglaposabb. A fent leírt helyzet, amikor a szem távolra fókuszál, akkor áll fenn, ha a ciliáris izmok ellazultak. Amikor közeli tárgyra akarunk fókuszálni, ezek az izmok úgy kezdenek működni, hogy csökkentik a sugártest húzóerejét, és a lencse gömbölyűbbé válik. Ezáltal megnő az optikai törőereje, és a közelebbi tárgyra fókuszál. Szubjektíven ezért a távolba nézés a legkényelmesebb, amikor az akkomodációs izmok teljesen ellazultak. A közelre fókuszálás ugyanis bizonyos erőfeszítést igényel az akkomodációs izmoktól.

Az egészséges emberi szem a lencse optikai törőerejét 12–15 dioptriával képes változtatni, így akár 7 cm-es távolságra is tud akkomodálni. Ez a változás 0,35–1,5 másodperc alatt megy végbe, és a két szem optikai tengelyének konvergenciája (közeli tárgyra irányuláskor fellépő összetartása), valamint a pupilla szűkülése kíséri.

Ha az akkomodáció nem működik teljesen megfelelően, valószínűleg rövidlátásban vagy távollátásban szenved. Az akkomodáció az életkor előrehaladtával is egyre nehezebbé válik. Közelre végzett munka vagy olvasás során jelentkeznek a problémák. Ezt a látáshibát presbiópiának, azaz öregszeműségnek nevezik. 

Az akkomodáció zavarai

A szem akkomodációjának leggyakoribb zavarai a következők:

• A rövidlátás, azaz miópia olyan állapot, amikor a távoli tárgyak éles képe a retina előtt keletkezik. Szemüveggel (szórólencsével) korrigálható.
• A távollátás, azaz hipermetrópia olyan állapot, amikor a közeli tárgyak éles képe a retina mögött keletkezik. Szemüveggel (gyűjtőlencsével) korrigálható.
• A presbiópia az akkomodációs képesség életkorral járó romlása. Az akkomodáció terjedelme és sebessége az életkorral csökken. Az ember nem képes közeli tárgyakra fókuszálni, például olvasás közben.